A nyomorultak I-II.

Fülszöveg

A Nyomorultak hőse Jean Valjean, egy becsületes fiatalember, aki kenyérlopás miatt sok évet tölt fegyházban, s mivel csupa gonosz ember van körülötte, ő is gonosz lesz. De amikor kiszabadul, egy püspök jósága a megbánás útjára viszi: ettől kezdve az emberek szeretete és megvetése irányítja minden lépését . Egy találmánya révén meggazdagszik, sok jót tesz, de a törvény üldözi, Párizsban kell rejtőzködnie kis védencével, Cosette-tel, egy prostituált árvájával. Cosette egy derék fiatalember, Marius boldog felesége lesz, s Jean Valjean magányosan hal meg. Ebben a műben szinte kaotikus gazdagságban egyesül a történelem, amely a waterlooi csatától az 1832-es felkelésig ível; a filozófia, amely a megbánás, vezeklés és megtisztulás útját mutatja; a szociológia, vagyis az elnyomott nép, amelyet félrevezetnek és megtipornak, meg egy hamis társadalmi rend, amelyben a volt fegyenc és az utcalány képviseli az erényt. Az izgalmas fordulatok, a különleges helyzetek és végletes jellemű szereplők a romantika egyik legnagyobb alkotásává teszik a regényt. Hugo minden szempontból teljességre törekedett, regényében a 19. század első fele enciklopédiáját adja. A kor nevezetes eseményeit (Waterlootól egészen a forradalom barikádjaiig) szinte leltárszerű pontossággal írja le. Eközben sort kerít arra, hogy beszámoljon e fél évszázad szinte valamennyi filozófiai eszményéről, problémájáról. Elmondja véleményét az anyaságról, ráirányítja a figyelmet a gyerekek szenvedéseire, tiltakozik a nyomor, a kizsákmányolás, a prostitució, a részrehajló jogalkotás és az embertelen börtönviszonyok ellen. S mindezt hol csodálatos freskókban, hol hosszú eszmefuttatásokban, de mindig egy hatalmas epikus áramlás sodrában.