Darwinregény

Fülszöveg

Milyen gyakran követelték már, hogy szülessék meg végre a fordulat regénye, amely az „endékás” múltat a történelemkönyvek megállapításait meghaladva magyarázza meg. Sok író próbálta megírni ezt a könyvet, vannak azonban olyan szerzők, akik tartózkodnak az ilyesfajta igazságkereséstől, akiket a történetek érdekelnek. Történetek, amelyekben emberek állnak a középpontban. Az NDK náluk szinte csak háttér: nem feledhető, de nem is elengedhetetlen. Ezeknek a szerzőknek a történeteiben az emberiség igazán nagy kérdéseiről van szó. Így van ez Judith Schalansky esetében is, aki 1980-ban az ottani Greifswaldban született. Jelenleg Berlinben él. A Darwinregénnyel elnyerte A legszebb német könyvnek járó díjat és Német Könyvdíjra is jelölték. „Csak mert léteznek kövületek, azért tudunk egyáltalán a régebbi életről. Ezek a legfontosabb bizonyítékok az evolúció folyamatára, amely a fajok változékonyságáról, közös származásáról, az elképzelhetetlenül hosszú időszakokon át megtett apró lépések rettentő erejéről szóló tan! Bizonyítják azt a tényt, hogy minden élet egymással rokon és semmi sincs egymástól elválasztva, hogy minden összetartozik, még akkor is, ha nem úgy néz ki. Számok, képletek vagy kísérletek nélküli elmélet. Aki megértette, az megértette az életet, megoldotta a világ rejtélyét.” A regény Elő-Pomerániában, Németország egyik legkevésbé fejlett régiójában játszódik. Inge Lohmark régimódi biológia–testnevelés szakos tanárnő, aki keményen és könyörtelenül tartja óráit, és közben nem veszi észre, hogy sem önmaga, sem a családja, sem a diákjai iránt nincs benne jóérzés, sem szeretet. Képtelen felfogni, hogy miért él Amerikában a lánya, és miért lett strucctenyésztő a férje. A rendszerváltás, a diákhiány, a lakosság elköltözésével fenyegetett régió: mindezek elengedhetetlen rekvizitumai az elbeszélésnek. Inge Lohmark a természet törvényeinek fennmaradásáért küzd, az elérhetetlen elérésére törekszik, ám végül meginog Darwinba vetett hite. Schalansky nem a történelemben, nem az NDK-s múltban keresi az okokat. Nem azonosít vétkeseket: egy embert lát, aki nem a környezetétől való elszakadása miatt és nem is a külső körülmények kizárólagos hatására lett az, aki.