A Wandsbeki hentesbárd

Fülszöveg

1938-ban vagyunk, az „Anschluss” évében, s Hamburg városa magas vendéget vár: maga a Führer készül megtisztelni látogatásával a patinás Hanza-várost. Csakhogy a magisztrátusnak nagy kő nyomja a szívét: még mindig nem találtak senkit, aki a megbetegedett hóhér helyett végrehajtaná a halálos ítéletet a fuhlsbütteli börtön négy kommunista foglyán. Végre akad vállalkozó: a wandsbeki hentesmester hajlandó felvállalni a munkát, ha jól megfizetik, s ha nem árulják el senkinek, hogy ő volt. De hiába az álarc, a titok kitudódik, s városszerte suttogják már: mire is használta Albert Teetjen azt a bárdot, amellyel vevőinek méri a húst. Az üzletet ezentúl messze elkerülik, s a megvetett, kiközösített, koldusbotra juttatott embernek nem marad más választása, mint az öngyilkosság. Arnold Zweig, a világhírű német író izgalmasan és lélektanilag hitelesen ábrázolja annak a kispolgárnak a sorsát, aki hagyta hogy a nácizmus félrevezesse és felhasználja saját aljas céljai érdekében. A történetből nagy sikerű film is készült.