A Holt-tengeri tekercsek és a qumrámi közösség

Fülszöveg

Páratlan ​felfedezés hozta lázba 1947 táján a tudományos világot: a Holt-tenger mellékén héber szövegekre bukkantak régi bőrtekercsekben. Bibliai hangvételű szövegekre, amelyek bár héberül vannak írva, inkább az újszövetség világát idézik elénk. Rögtön megindult a kutatómunka, hogy felderítsék, mi volt az a közösség, amely emlékeit a qumráni barlangokba rejtette. Van-e rá mód, hogy azonosítsuk valamilyen ismert társadalmi-vallási mozgalommal, amelyről dokumentumszövegek és irodalmi források tanúskodnak? Valóban az esszénusok közé tartoztak-e, ahogyan tudásunk mai szintjén a tudósok többsége vallja? A qumráni kéziratok tanulmányozása során felmerült számos probléma közül a legélénkebb érdeklődést a qumráni közösség és a korai kereszténység közötti kapcsolat lehetősége váltotta ki. Nincs a Qumránnal foglalkozó munkák között egyetlenegy sem, amely ne érintené valamilyen módon ezt a kérdést, és ne próbálná az egymásra hatást bizonyítani vagy cáfolni.Kiadónk 1961-ben közzétette Millar Burrows A holttengeri tekercsek című, világszerte nagy sikert aratott művét, amelynek függeléke a legfontosabb szövegek magyar nyelvű fordítását tartalmazza. A kötetet a hazai olvasóközönség is nagy érdeklődéssel fogadta, és az érdeklődés a téma iránt azóta sem csökkent. Most a problémakör legkorszerűbb, legsokrétűbb összefoglalását kapja kezébe az olvasó. I. D. Amuszin, az ókori hebraisztikának világviszonylatban az egyik legkiemelkedőbb szaktekintélye, a kezdetektől részt vett a tekercsek megfejtésére s az őket létrehozó közösség kilétének, történetének, életének feltárására irányuló munkában. Jelen kötetének minden lapja bizonyítja, hogy Amuszin e művét a teljes anyag ismeretében készítette el, állandóan szem előtt tartva azt a folyamatot, amelyet ezek a leletek a vallástörténetben megindítottak.