Magyar könyvtártörténeti kronológia 1-3.

Fülszöveg

A magyar könyvtártörténet-írás történetében alig játszottak szerepet a kronológiák. A műfaj első, átfogó jellegű kísérlete még 40 éves sincs: a Könyvtári Figyelő című folyóirat 1970. évi 1. számában közölte Bereczky László összeállítását A felszabadulás utáni magyar könyvtárügy kronológiája 1945-1969 címmel. Ezt a műfajában úttörő vállalkozást a Könyvtáros c. folyóirat 1976 végén kinevezett főszerkesztője, e kronológia összeállítója úgy folytatta, hogy lapjának 1978. évi 6. számában közzétette az előző, 1977-es év általa összeállított, az előd kronológiánál sokkal többféle adatot, eseményleírást tartalmazó dátumegyüttesét, s felszólította a folyóirat olvasóit a közölt adatok ellenőrzésére és az esetleges hiányok pótlására, illetve ezek jelzésére. A következőkben a kronológiák Események, krónika 1978, 1979 ... stb. címmel minden évben megjelentek a Könyvtárosban, sőt a hiányzó 1970-1976-os időszak pótlására is sor került. Az évente történő közlés azután is folytatódott, hogy az összeállító főszerkesztőként 1985 végén nyugdíjba vonult. Utóda éppen az a Bereczky László lett, akinek nevéhez a fent említett első magyar könyvtártörténeti kronológia összeállítása is fűződik. Ő 1992-ig minden évben közreadta a Gerő Gyula által továbbra is folyamatosan elkészített előző esztendei kronológiát. Amikor azonban a Könyvtáros megszűnt, a szerényebb anyagi hátterű, jóval kisebb terjedelmű utódfolyóiratában, a Könyv; Könyvtár Könyvtárosban már nem tudott helyet szorítani a terjedelmes, évente 200-250, sőt több eseményt regisztráló kronológiának. Noha a publikálás elmaradt, a gyűjtés ezután sem állt le, bár az összeállító más irányú elfoglaltsága, a Könyvtári Levelező/lap c. havi folyóirat szerkesztése miatt csak „alapjáraton" folyt, és átmenetileg megszakadt a könyvtárakkal kialakított, említett kapcsolat is: az tudniillik, hogy a szerkesztő minden év elején megküldte ellenőrzésre és kiegészítésre az előző évi eseményekről készített összeállítását a 19 megye, valamint a főváros központi nyilvános könyvtárának, továbbá az országos könyvtáraknak és a könyvtárügy központi szerveinek. Az intenzív gyűjtőmunka 1997-1998-ban indult meg újra, s ezután nemcsak a dolgok korábbi menetét sikerült visszaállítani, hanem néhány év anyagának publikálására is sor kerülhetett: a Könyvtári Figyelő c. negyedéves szakfolyóirat 2003. évi különszámaként, Könyvtári események\ krónika 2001 címmel, majd Könyvtári események, krónika 2002-2004 címmel - a 2006/3. jelzésű különszámaként - összesen négy év kronológiáját publikálta. Ezek az időben szétszórt, kevés évet felölelő közlések azonban nem tették lehetővé a kronológia széles körű és hézagtalan használatát, inkább csak arra voltak jók, hogy felhívják a figyelmet az átfogó, a magyar könyvtártörténet egészét reprezentáló kronológia kiadásának fontosságára. Ezt az időközben összegyűlt és mind teljesebbé váló anyag gazdagsága is egyre inkább indokolta.