Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig A MAGYAR KALENDÁRIUMOK TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉSSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA

Fülszöveg

FÜLSZÖVEG Kovács I. Gábor könyve a magyar kalendáriumok históriáját bemutató művelődésszociológiai tanulmány. A 16. századi kezdetektől írja le, hogy milyen igények kielégítésére alakult ki a kalendárium műfaja. Szól arról, hogy kik írták ezeket a kiadványokat, kik szerkesztették, mely nyomdákban és milyen példányszámban nyomták, hogyan terjesztették, kik vásárolták és hogyan használták. A szerző részletesen elemzi a különböző kalendáriumok világképét, szemléletét; feltárja, hogy az olvasók milyen ismereteket, milyen tudást szerezhettek ezekből a népszerű, nagy példányszámú kiadványokból, s a kalendáriumok értékvilága miként hathatott a befogadók mentalitására. A könyv leírja, hogy a kalendárium hogyan helyezkedett el a társadalom kommunikációs rendszerében, s a kalendáriumirodalom változásaiban mutatja meg a magyar kulturális szerkezet történeti módosulásainak, a tömegkultúra kialakulásának néhány sajátosságát. A szerző alapos, filológiailag is jól dokumentált forrásfeltárást végzett. Ennek ellenére az élvezetes stílusban megírt, sok művelődéstörténeti érdekességet is tartalmazó könyv a szakemberek mellett a művelődéstörténet iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Kis magyar kalendáriumtörténet a kezdetektől 1848-ig 11 A műfaj születése - a kalendárium a gyorsuló idő hírnöke 11 A 16-17. század magyar kalendáriumai - a műfaj kialakulása 14 Világkép, szerkezet és műfaji jellemzők 14 Kiadók, példányszámok, terjesztés, árak és olvasók 24 Új funkciók, korlátozott korszerűsítés, szaporodó közönség (1730-1820) 26 A központi hatalom beavatkozása s a felvilágosodás kalendáriumideálja 26 A tartalom átrendeződése 33 "Kalendáriumok ezen szép könyvtárom" - az olvasók 42 Kiadók, szerkesztők, példányszámok és terjesztés 48 A kalendárium eszköz a nemzet haladásához (1820-1848) 53 "A debreceni első kalendáriom..., melyből az időjövendölés kimaradt" 53 "Oktatva mulattató" és "közhasznú" naptárak 56 Naptárt az "adózó nép" kezébe - a Mezei Naptár 64 A hagyományos kis naptárak 71 Az új jelenségek összefoglalása 73 Kalendárium és polgárosodás. Az önkényuralom és a kiegyezés korának naptárirodalma 77 A naptárak terjedése 77 "Népirodalom" és "naptárideál" 79 A naptárak típusai 84 A "műveltebb osztályok" naptárai 85 Az István bácsi naptára és társai 94 "Szoktató irodalom" a naptárakban 98 Népművelő kis naptárak 105 A népnek szánt egyéb "kisded" naptárak. Vidéki és nemzetiségi naptárirodalom 110 Bucsánszky vállalkozása, 1831-1880 113 Bucsánszky mint pozsonyi könyvkötő és könyvkiadó. A tömegkiadványokhoz vezető út kezdete 114 A pesti üzlet- és nyomdaalapítás: 1847-1848. A teljes könyvtermelői vertikum felé 119 Bucsánszky vállalatának útkeresése 120 Anyagi sikerek 123 A sikerek megalapozása: az első naptárak 126 Tömegtermelés és a "népi forgalmazás" köre 128 A Bucsánszky-naptárak olvasói és a paraszti naptárszükséglet kialakulása 133 A naptárak szerkesztői és írói 139 Az 1851-től 1880-ig megjelent Bucsánszky-féle naptárak tartalmának elemzése 147 A tartalomelemzés céljai és kategóriarendszere 147 A naptárak választéka - mintaválasztás 149 A gyakorlati funkció és a hagyományos alapokon korlátozottan fejlődő parasztság 155 A funkciók megoszlása 165 A nem történeti ismereti elemek és hatásuk az olvasókra 166 "Attila s Árpád öröke" és a "szabadságért harcoló világhírű hősök", vagyis a história funkciói 171 Kalendáriumi hírközlés, avagy a látszólagos nyilvánosság kezdetei 182 Világkép és mentalitás a szépirodalmi anyagban 192 Összefoglalás 205 Mellékletek 213 Felhasznált források 213 A kapitalizmus korában Magyarországon kiadott kalendáriumok bibliográfiájának statisztikai feldolgozása 214 A Magyarországon kiadott kalendáriumok példányszámai 220 Az önkényuralom korának naptárairól 224 A tartalomelemzés során alkalmazott kategóriarendszer kidolgozásának szempontjai 226 Bucsánszky Alajos és jogutódai által kiadott magyar nyelvű naptárak 232 Felhasznált irodalom 233