A művészet szociológiája

Fülszöveg

Jelen munkámat abban a tudatban adom közre, hogy a tárgy első átfogó feldolgozása. Átfogó, a szónak abban az értelmében, hogy a művészetszociológia minden lényeges és aktuális problémájának módszeresen összefüggő, egységes képét és summázását adja, de nem abban az értelemben, mintha tárgyát kimerítené, mert ehhez a látomásnak olyan teljessége kell, ami legfeljebb a művészi fantázia révén érhető el, tudományos úton soha. S minthogy a művészet mindig céljánál van, ha szabad önmagamat idéznem, a tudomány ellenben mindig csak úton elérhetetlen célja felé, az imént elhangzott megállapítás, miszerint könyvem a tárgy első teljes kifejtése, korántsem úgy értendő, mintha a művészetszociológia problémáit előttem nem vizsgálták volna mások is, nemegyszer fényes eredménnyel; hiszen igen sok idevágó tanulmány látott napvilágot, részint különálló kutatások gyümölcseként, részint nagyobb művek keretébe ágyazva, s ezek közül némelyik olyannyira alapvető és gondolatgazdag, hogy nélkülük lehetetlen lett volna e munkát jó végre vinnem, sőt, akár csak belevágnom. Ez egészen soha meg nem szakadó s csupán olykor-olykor kihagyó sor kezdetén olyanok állnak, mint Diderot, Lessing, Mme de Stäel, Marx és Hegel, folytatói napjainkig olyan kritikusok és szociológusok, mint Sartre, Edmund Wilson, Walter Benjamin, Lukács György és Adorno. Korábbi kísérletekhez hasonlóan jelen kötet sem vállalkozik rá, hogy a felvetett probléma végérvényes, vitathatatlan és változhatatlan megoldását nyújtsa. Minden megoldási kísérlet szükségképpen történetileg-társadalmilag determinált, sajátos nézőpontot képvisel, s a probléma különböző aspektusai csigavonalat alkotva járják körül tárgyukat, ahelyett, hogy egyenesen felé tartanának. S amiképpen megoldási javaslatunknak megvan a maga hosszú, tekervényes, több önálló fejlődési szakaszra oszló előtörténete, szubjektíven és fokozatosan alakultak ki, tisztázódtak és fogalmazódtak meg e tanulmány szempontjai és problémái is. Minden előző munkám mintegy a kiinduló kérdésre adandó válasz vázlata, bevezetése volt vagy előkészület rá. Maga a kérdés pedig egy filmvállalat alkalmazásában kifejtett tevékenységemből nőtt ki, s egy olyan esemény sugallta - egy új művészeti ág létrejötte -, amihez foghatót a történelem nem produkált a görög dráma kialakulása óta; én ezt a folyamatot mondhatni laboratóriumi körülmények között tanulmányozhattam, hiszen filmpropagandával foglalkoztam, s lévén munkaköri kötelességem megfigyelni mű és fogadtatás viszonyát, észleleteim első perctől fogva a szociológia körébe vágtak. De kezdetben csupán tapasztalataim és ismereteim ama alapvető készletét gyarapították, mely sokáig hozzáférhetetlen, s csak hosszú évek múltán válik kiaknázhatóvá és kitermelhetővé. Figyelmem az első szakaszban egyes-egyedül a művészetre irányult, művészet és társadalom kapcsolatára alig-alig; ilyen irányú érdeklődésem a wölfflini elvek értelmében tisztán formális volt, esztétikai nézőpontom pedig még sokáig kizárólag a művészettörténet "belső logikájára" utalt.TartalomALAPFOGALMAKAz élet és a művészet teljessége13Spontaneitás és konvenció30Szociológia és lélektan55Művészet és történetiség91MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM KÖLCSÖNÖS VISZONYABevezetés. Kölcsönhatás és dialektika113A művészet mint a társadalom terméke119A művészi alkotás tényezői119A természeti tényezők123A nemzedéki tényező149A kulturális tényezők166A történelmi materializmus225A művész szerepe a társadalom életében258Propaganda és ideológia258A művész helyzetének alakulása a történelem során288A társadalom mint a művészet terméke361A művészet mint társadalomkritika361A l' art pour l' art problémakör367A DIALEKTIKA FÉNYE ÉS LIDÉRCFÉNYEA dialektika fogalma387Az ellentmondás elve393A kettős igazság393A dialektikus folyamat tagolása402A dialektikus konfliktus408A "meghaladás" fogalma419Anazlízis és szintézis427Metodológiai és ontológiai dialektika429A történelem és a természet dialektikája436Kritikai és prófétikus történettudomány436A természet állítólagos dialektikája446Az esztétikum dialektikája454A művészet paradoxiái454A művészi alkotás folyamata462A struktúra dialektikája470A művészettörténeti folyamat474A dialektika korlátai484ÚTBAN A SZERZŐTŐL A KÖZÖNSÉGHEZAdás és vétel499A művészi élmény512A művészetfogyasztó520A közvetítők536A műkritika547A közvetítés intézményei567A műkereskedelem586Megértés és félreértés599Siker és balsiker617Társadalmi és nem társadalmi mozzanatok623A MŰVÉSZET DIFFERENCIÁLÓDÁSA MŰVELTSÉGI RÉTEGEK SZERINTOsztály és műveltség631A művelt elit művészete641A népművészet648A kérdés elmélete648A kérdés története663Népszerű művészet668A fogalom meghatározása668Fejlődési fokok680Tömegművészet687McLuhan tömegkultúra-elmélete702A tömegközlés médiumai710A bestseller710A film718Rádió és telefízió727Pop-art733Homogén és heterogén jellemzők737A pop-zene742A pop-festészet746A MŰVÉSZET JÖVŐJEElméletek a művészet pusztulásáról753A jelenkor művészetének létfeltételei757Világnézeti feltételek757Stiláris feltételekModernizmus772Az avantgarde779Expresszionizmus785Kubizmus790Szürrealizmus796Válságtünetek korunk művészetében804Őszinteség és hihetőség804A menekülés kényszere809A tagadás princípiuma814A regény válságaA műfajok felbomlása823A nouveau roman831A regény autogenezise838A szürrealizmus hagyatéka843Az abszurd szerepeAz abszurd fogalma850A homo absurdus854Az érthetetlen megértése859HallgatásA nyelv válsága861A hallgatás kategóriái864A hallgatás kritikája867Utószó871Jegyzetek873Névmutató883