Nyílt titok - A brit kémelhárítás volt főigazgatójának emlékiratai

Fülszöveg

"Amikor kiderült: memoárt írok, elszabadultak az indulatok. Miután a kéziratot véleményezésre átadtam egyik volt kollégámnak, a Whitehall teljes erővel beindította kármentő gépezetét. Ki tudja, hány másolat készült róla, de hosszú hallgatás után mindenki csak lebeszélt a visszaemlékezések kiadásáról. Védekeznem kellett, aztán félnem, hogy letartóztatnak. Végül az is megérne egy történetet, miként vett kedvező fordulatot az ügyem... A megjelenés körüli viták arról győztek meg, hogy a titkosszolgálatok egy része még mindig fontosnak tartja, hogy az információk döntően csak számukra legyenek hozzáférhetőek. Ez pedig inkább gátolja, mintsem segítené a mindenkori titkosszolgálatok munkáját, különösen a 21. században, amikor a nyilvánosság e téren is elengedhetetlen. A rizikót vállalni kell, de nem szabad hagyni, hogy a dolgok felemás módon kerüljenek napvilágra..." A könyv megjelenése óta tart a vita: Stella Rimingtonnak szabad volt-e megírnia? Sokan hangsúlyozzák: az igazi titkosszolgálat titkos, tehát csendben kellett volna maradnia...