Három dráma - Spiró György

Fülszöveg

A nagy sikerre való tekintettel újra megjelenik a szerző három, immár klasszikus drámája, Az imposztor és a Csirkefej és a Kvartett. Ezek közül a Csirkefej 2006-os érettségi tétel lett, ám a kötetet nem csupán érettségi előtt álló olvasóinknak ajánljuk. A könyvet a legendás színházi előadásokról készült fotók illusztrálják. Az imposztor témája és közege a színház, de a mű korántsem belterjes tudósítás erről a világról. Spiró egy sokoldalúan megrajzolt, fajsúlyos karakter (Bogusławski) köré építette a drámát, amelyben a mellékalakok jelentősége és szerepe a központi szereplőhöz kötődő kapcsolataik révén érvényesül. A Csirkefej szereplői egyaránt bűnösök és áldozatok. Valamennyien a szebb életről ábrándoznak, ám képtelenek annak megvalósítására, az egymással való mély, tartalmas és valódi kapcsolatokra. A mű nyelvezete annak idején éles vitákat váltott ki, ám a nyers szóhasználat, a lecsupaszított beszéd nem öncélú: a szereplők kommunikációképtelenségét tükrözi. A Kvartett alaphelyzete egyszerű: egy Amerikába szakadt hazánkfia tér haza, hogy meghálálja egykori jótevőjének, hogy megmentette őt 1957-ben a letartóztatástól. Két világ, kétféle életszemlélet kerül itt szembe egymással. Akárcsak a Csirkefejben, itt sincsenek nevek: a figurák jellegzetes karaktereket képviselnek, s a szövegnek ezúttal is jellemábrázoló szerepe van. Spiró György 1946-ban született Budapesten. Magyar–orosz–szerbhorvát szakon végzett az ELTÉ-n. Sokoldalú szerző, számos műfajban otthonosan mozog. 1972-ben jelentek meg először a versei egy antológiában, s két évvel később kiadták első regényét, a Kerengőt, amely egyszeriben ismertté tette. További három regény és számos novella írója. Elsőként bemutatott drámája a Nyulak Margitja (Pécs, 1978). 1982-től 10 évig dramaturgként dolgozott a kaposvári Csíky Gergely Színházban. A nyolcvanas években kiugró sikereket ért el a Katona József Színházban bemutatott darabjaival: Az imposztor Major Tamás, a Csirkefej Gobbi Hilda számára kínált parádés szereplehetőséget. Gyakran beszélt és írt a színészet, különösen a hazai színjátszás problémáiról. A kilencvenes években színházigazgatóként is ténykedett, s tanított a Színművészeti Főiskolán. Jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének tanára. Irodalomtörténészként is nevet szerzett magának, a szláv nyelvek és irodalom alapos ismerője. Ismertebb művei: Kerengő (regény), Ikszek (regény), Jövevény (regény), Álmodtam neked (novellák), T-boy (novellák), Miroslav Krleza (monográfia), História (versek), A békecsászár (drámák), Csirkefej (drámák), Mohózat (drámák), Magániktató (esszék), A közép-kelet-európai dráma a XIX. században, Shakespeare szerepösszevonásai.