Rubin és Zafír - Romantikus regény

Fülszöveg

Srí Lanka szigetén, az egykori festői szépségű Ceylonon, egy tengerparti szálloda idős tulajdonosnője felfigyelt egy fiatal párra, akik az ifjú emberek jó szokása szerint gyorsan egymásba habarodtak. A fiú helybéli volt, némi angol beütéssel, és amolyan mindenesi feladatokat látott el a hotelben, míg a lány Ausztráliából érkezett néhány hetes üdülésre, majd -- természetesen a kibontakozó szerelem miatt -- reklámgrafikusi állást vállalt, hogy maradhasson. A magányos öregasszony, a tulajdonosnő egyengetni kezdte a sorsukat, először csak merő jóságból, mert felébredt a rokonszenve irántuk, majd mind inkább azért, mivel emlékeztették őt balesetben elhunyt gyerekeire. Volt dolga elég, a fiatalembernek folyton meggyűlt a baja a hivatalos szervekkel, a rosszakarói ármánykodtak ellene, az öregasszony lassan egy intrikákból szőtt háló közepén találta magát, ám erélyes és energikus személyiség lévén, úrrá lett a gondokon. A fiatal pár és a velük különös kapcsolatban lévõ helybéli kisfiú már-már úgy vélhette, az életük sínre került, és a tulajdonosnő is családot tudhatott maga mellett az elveszett régi helyébe, amikor az emberi rosszindulatnál sokkal nagyobb erő, a természet szólt közbe: a szigetre szökõár csapott le, írtózatos pusztulást okozva, a gyönyörű szálloda az enyészet martaléka lett. Ám ekkor a fiatalok visszaadták a kölcsönt: az idős asszony az ő segítségükkel talpra tudott állni, és együtt maradva immár hivatalosan is, új életet kezdhettek: a jóságos anya és nagymama, az ifjú házaspár, és a kis unoka...