Horthy tábornokai

Fülszöveg

Bizonyára kevesen tudják, hogy Nagybaczoni Nagy Vilmos, aki 1943-44-ben hazánk honvédelmi minisztere volt, nemcsak a frontra kiküldött honvédek, hanem a munkaszolgálatosok érdekében is keményen a sarkára állt. Jellemző, hogy amikor 1965-ben az izraeli Yad Vasem Intézet az Igaz Emberek közé választotta, itthon a nyugdíjától is megfosztott egykori katonatisztet a hadtörténészek fasisztának bélyegezték. Arról pedig valószínűleg csak a témakör elhivatott kutatói hallottak, hogy a magyar királyi Honvéd Folyami Erők parancsnoki tisztjét betöltő Hardy Kálmán később a Georgetown Egyetem történelemtanára lett. Ellenben Zsukov, Konyev, Patton, Montgomery, vagy éppen Manstein, Rommel, Guderian és Yamamoto neve széles körben ismert, és nem csak a filmek, hanem a róluk szóló, magyar nyelven is kiadott könyvek miatt. Bármilyen különösnek is hangzik, a hazai hadtörténetírás mostanáig adósa volt a Magyar Királyi Honvédség vezérkarának pályáját, tevékenységét, sorsát bemutató munkával. Földi Pál kötetében a teljesség igényével igyekszik bemutatni azokat a katonai felső vezetőket, akik Horthy Miklóssal kezdve a honvédelmi minisztereken, vezérkari és fegyvernemi főnökökön át a hadsereg-, hadtest- és hadosztályparancsnokokig az 1938 és 1945 közötti időszakban tevékenykedtek. A számos szakkönyvből, lexikonból dolgozó szerző történelmünk e tragikus korszakának tábornoki karát minden erényével, hibájával és bűnével együtt ábrázolja. "Voltak közöttük hősök, mártírok, szimpla mesteremberek és sajnos fasiszták is. Katonai pályafutásuk bemutatása nem vád és nem védelem..." - olvashatjuk a fülszövegben.