A mexikói lány

Fülszöveg

"Mikor a dal gyújtó ütemei felhangoztak, Lydia nem tudta magát türtőztetni. Mint a nyíl úgy pattant elő a pálmák mögül. Egy rövid nekifutás, egy lendület és egy ugrás, és Lydia fent termett az egyik kicsiny, kerek márványasztalon, a vendégsereg közepében. Csörgő karperecekkel díszített karjait feje fölött rázva, mintha kasztanyettát verne, mesteri virtuozitással és vad gráciával táncot lejtett a kicsiny márványlapon, mely egyre vadabb és féktelenebb lett, végül pedig őrjöngő forgássá vált. Rövid haja felbomlott, arca égett, szfinxszerű kék szemei villogtak, és a vad mozgás következtében teste még jobban kibontakozott szűk hüvelyéből."