Kétharmados túlzáskormányzás - AVAGY GÓLERŐS CSATÁR A MÉLY TALAJÚ PÁLYÁN (Magyarország kormányzása 2010-2014)

Fülszöveg

,,A polgári állam versenyelvű. Semmilyen kormányzat nem betonozhatja be magát, mert a kormány nem azonos a nemzettel. Az európai integráció elmélyítése pedig összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Nincs szükségünk szabadságharcra. Kiegyensúlyozott, a valódi közjót szolgáló normális, az európai polgári értékeknek megfelelő nemzeti kormányzást szeretnénk." Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten. Az állam- és jogtudományok doktora. Az ELTE jogtudományi karának elvégzése után az Építésügyi Minisztériumba került. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében tudományos kutató, jelenleg kutató professzor. 1979-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Corvinus Egyetem), 2001-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. 1987-88 között a kormány modernizációs irodájának vezetője, 1988-90 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989-90 között deregulációs kormánybiztos, 2004-2005 között a kormányzati szervezet modernizációs javaslatát kidolgozó kormánybiztos. Jelenleg a Magyar Jogászegylet elnöke. 1985-ben Állami Díjat kapott, 2009-ben a Prima Primissima-díjat is elnyerte. A civiljog, a gazdasági jog, a társasági jog, valamint a kormányzati szervezetrendszer témájában több mint 60 könyvet és 300 tanulmányt írt. 1993 óta a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője. Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a ,,túlzáskormányzást", véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni - nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával. Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket. A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll - Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. ,,Harag és részrehajlás" nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a ,,gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról" vagy az ,,irányított nemzeti kapitalizmusról", mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival. Tábori Zoltán TARTALOM: Előszó/11 Bevezetés /15 Mit értünk ebben a munkában kormányzáson? /15 1. A kormányzás körülhatárolása / 15 2. A kormányzó szervek mint a kormányzás szervezeti alanyai / 23 3. Kormányzás a közjó szolgálatában / 30 4. Kormányzati közpolitika, közigazgatás-irányítás és közintézménymenedzselés hármas egysége / 31 5. Stratégiai és operatív, formális és informális kormányzás / 43 6. Kormányzati technológia, stílus, nyelvezet / 44 7. A kormányzás értékelése / 45 I. RÉSZ Előzmények - mint a második Orbán-kormány működését részben meghatározó tényezők I. fejezet Személyiségjegyek - a családból-diákkorból származó adottságok / 51 A „csapat" összetétele, világlátása és stílusa / 51 II. fejezet Az első Orbán-kormány öröksége / 69 Folytatás megnövekedett lehetőségekkel / 69 III. fejezet Elhervadt rendszerváltozás, túlterhelt jogállam, túlépített ellensúlyrendszer, működésképtelenné váló demokrácia / 85 1. Csalódás a rendszerváltozásban / 86 2. Szuperjogállami államszervezet csekély hatékonysággal /98 3. A balliberális blokk totális bukása 2006 ősze után /105 II. RÉSZ A második Orbán-kormány kormányzásának folyamata és elvi alapja IV. fejezet A kormányzás menetéről /115 1. A kormányzati ciklus egysége / 115 2. Az indulás és a megalapozás / 118 3. Az Alaptörvény hatálybalépésétől 2013 nyaráig /135 4. A megszilárdulás időszaka 2013 nyarától a 2014. áprilisi hatalmas választási győzelemig 144 V. fejezet Az új rendszer ideológiai-közjogi alapja: a nem egészen gránitszilárdságú Alaptörvény mint félforradalmi, félkartális-féltörténeti, elsődlegesen politikai alkotmány /149 1. Az „aggályos" gyorsított előkészítés és elfogadtatás /149 2. Az Alaptörvény szellemisége /156 3. A történeti alkotmány ellentmondásos beépítése egy kartális alkotmányba /168 III. RÉSZ A ténylegesen elnöki kormányzás összetevői VI. fejezet A kormányzás szerkezete /177 1. Általános jellemzők - a kormányzás hármas felépítése /177 2. A „formális" kormány összetétele - integrált minisztériumok / 181 3. A kormányzati vezetők jogállása /192 4. A parlamenti kormányzás /199 5. A civilekkel partneri (nem) kormányzás unortodox módra / 205 VII. fejezet Elkülönült hatalmi ágak ellensúlyi szerep nélkül / 209 1. Mi minősül önálló hatalmi ágnak? / 209 2. Köztársasági elnök / 212 3. Az Alkotmánybíróság - hatáskörszűkítés, -bővítés némileg pártosan / 214 4. Az egységes ombudsmani rendszer - az alapvető jogok biztosa / 220 5. Igazságszolgáltatás / 222 6. Információs hatalom - médiafelügyelet / 231 7. Gazdasági hatalmi ágak - Számvevőszék, Költségvetési Tanács, jegybank, versenyhatóság / 237 8. Összefoglalás: az ellensúlyok jelentős csökkenése / 243 VIII. fejezet A jogállamiság-felfogás megváltozása, avagy a jogállamiság korlátozása / 245 1. Az új jogállamiság-felfogás lényege / 245 2. A gondolatnál is gyorsabb, nagyon nem minőségi jogalkotás / 261 3. Egy viszonylagos kivétel - az új Polgári Törvénykönyv / 272 IV. RÉSZ A gazdasági-társadalmi-kulturális élet átformálása állami közpolitikai beavatkozással IX. fejezet Törekvés egy félállami-félpiaci gazdaság létrehozására / 285 1. A gazdasági alkotmányosság változása / 285 2. Irányított nemzeti kapitalizmus / 293 X. fejezet Ideológiai váltás emlékezetátépítéssel / 305 1. Történelemszemléleti revízió / 305 2. Térfoglalás az oktatásban-kultúrában / 311 XI. fejezet A sport mint nemzetstratégiai ágazat / 321 1. A sport kormányzati (indokolt/indokolatlan) kiemelése / 321 2. Az alapvető nemzetközi sporttendenciák és az ezekre való kormányzati reagálás / 326 3. A sportirányítás és a sportfinanszírozás új rendszeréről / 338 4. Stadionépítés - labdarúgás - Felcsút - „VIP-páholy" / 346 Zárógondolatok Értékelés: És mi a jövő? / 353 1. Folytatás következik - a nemzeti államcentrikus kormányzás folytatása / 353 2. Folytatás következik - a de facto prezidenciális kormányzás folytatása / 366 3. Az ugyancsak populáris vád: gengszterek uralma / 375 4. A folytatás lehetséges két útja / 379