A jászol szamara meg az ökre - Karácsonyi történetek

Fülszöveg

A karácsonyi csillag sokszázados jelkép a keresztény világban: fénye a békesség, a megbocsátás, a szeretet eszméjét sugározza. A betlehemi jászol a kisdeddel a világ hiúságairól való lemondás, a hazatalálás, a legszűkebb közösségben fellelhető csendes boldogság képzetével társul... Gyűjteményünk a magyar és világirodalom húsz jeles alkotóművészének egy-egy elbeszélését gyűjti csokorba. Valamennyi írás témája a karácson, és művészi felfogásban, ábrázolásmódban, hangütésben aligha rokoníthatók egykönnyen. Van közöttük eszköztelenül megformált idill, derűs csattaóra épülő anekdota, félreértéseken alapuló komikuskönnyes történet, szomorúság és vidámság elegyéből mesterien kikevert groteszk, elrévedő hangulatú visszaemlékezés a hajdanvolt gyermekkorra, ördögöket és boszorkányokat felvonultató falusi életkép. és találunk itt morális kérdéseket taglaló komor eszmefuttatást vagy olyan rémmesét is, amikor valaki a hívők hiszékenységével él vissza; de nem hiányzik egy-két borzongató kísértethistória sem, sőt - horribile dictu! - megjelenítődik (Móricz Zsigmond tollából) egy kenyéririgységből éppen a szenteste elkövetett gyilkosság is. Az elmondottakból kitetszik: a kötetbe foglalt sokféle írás egyvalamiben mégis hasonlít egymásra: talán Dickens bűbájos mesejátékra emlékeztető Karácsonyi énekét kivéve nincs egyetlen olyan elbeszélés sem, amely ne vetne számot az élet valóságával. Azzal a szomorú ténnyel, hogy az ember esendő lény. Szomjúhozza a megváltást, de ritkán képes olyan erkölcsi magasságba emelkedni, hogy ki is érdemelje. A karácsonynak sincs hát minden esetben hatalma egy elrontott emberi élet megváltoztatására. De arra igen, hogy - legalább egyetlen napra - megálljt kiáltson a létért folytatott küzdelemben feltámadó nemtelen indulatoknak. S így végső soron megteremtse azt a csodát (azt a szemléleti, gondolati, érzelmi megvilágosodást), amely rejtőzködő jobbik énünk megtalálásához vezet. Tartalom: Nyikolaj Gogol (1809-1852): Karácsony éjszakája Charles Dickens (1812-1870): Karácsonyi ének Bret Harte (1836-1902): Hogyan jött el a Mikulás Simpson-Gátra Guy de Maupassant (1850-1893): Karácsonyi történet O. Henry (1862-1910): Napkeleti királyok Heltai Jenő (1871-1957): Karácsonyeste Johannes Vilhelm Jensen (1873-1950): Morten szentestéje Móricz Zsigmond (1879-1942): Karácsonyi ének Jules Superville (1884-1960): A jászol szamara meg az ökre Kosztolányi Dezső (1885-1936):A gipszangyal Francois Mauriac (1885-1970): Karácsonyi mese Nyirő József (1889-1953): Most már jöhetsz, Jézuska Déry Tibor (1894-1977): Betlehemi állatok Valentyin Katajev (1897-1986): A karácsonyi hó szikrázása Tamási Áron (1897-1966): Teremtett világ Illés Endre (1902-1986): Naptárkorrekció Cs. Szabó László (1905-1984): Karácsonyi oroszlánok Jakob Sande (1906-1967): Legenda Truman Capote (1924-1984): Karácsonyi emlék Marcello Venturi (1925): Karácsonyest az országúton