Erdélyben

Fülszöveg

Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28.) magyar író, esszéíró, kritikus. Nevében a Cs. rövidítés Csekefalvi/Csíkcsekefalvi Szabó-t jelent, barátai Csé-nek szólították. - Lírai naplójegyzetek a magyar rádiós élményanyagából 1940 őszéről. Tán így lehetne ennek az időálló munkának a műfaji helyét kijelölni térben és időben. Csakhogy a név fémjelez: ez a "rádiós szakember" maga Cs. Szabó László, akkor már élvonalbeli kritikus, esszéista, publicista és kultúrhistorikus, aki szinte minden művében, minden művével vallja és vállalja európai magyarságát. Az akkor harmincöt éves férfi - országos hírnevű író - tizenhat esztendős kényszertávollét után találkozik újból szülőföldjével, annak történelmi levegőjével, embereivel, kik naggyá tették: élőkkel és holtakkal. A vallomás-napló nem politikai perirat, nem zsurnalisztikai szenzáció, hanem emlékidéző hősköltemény, az Ithakába való visszatérés szívdobogtató útirajza, bő forrású művelődéstörténeti esszé, szépírói riport, de torokszorítóan megható himnusza is a szülőföld szeretetének. Nem a világpolitikai nagy pillanat érdekli, hanem az, ami számára a legfontosabb erdélyi örökség: a másság toleranciája etnikumban, kultúrában, szellemben. Az, ami Erdélyt a legeurópaibb türelmi politika inkubátorává tette - és tán meg is tartja. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".