Liberalizmus és nemzettudat - Dialógus Szabó Miklós gondolataival

Fülszöveg

Szabó Miklós (Budapest, 1935–2000) történész, politikai gondolkodó tanulmányaiban és előadásaiban levél- és kézirattári források, sajtó- és röpiratanyagok alapos ismeretében a 19–20. századi magyar politika- és eszmetörténetnek a liberalizmustól a konzervativizmusig, a nemzettudattól a nacionalizmusig, a szocializmustól a totális rendszerekig, a modernizációtól az antiszemitizmusig terjedő alapkérdéseit elemezte és értelmezte. Mindezt egyetemes történelmi összefüggésben, széleskörű német és francia történeti, politikaelméleti és politikatudományi olvasottság alapján tette. A kötet első része Szabó Miklós életművének néhány fontos tanulmányát és cikkét közli. Ezekhez kapcsolódik jeles szerzők tollából tizenhárom eszmetörténeti, filozófiai, szociológiai, pszichológiai, jogtudományi, politikatudományi és esztétikai írás. Központi témájuk az a liberalizmus, amelyért Szabó Miklós tudósként és politikusként küzdött. 2008-ban, amikor a liberalizmust erőteljesen támadják, létjogosultságát megkérdőjelezik, a könyv nem csupán tiszteletadás Szabó Miklós emléke előtt, hanem tudományos és politikai tett. Túl a liberális elkötelezettségen, szinte valamennyi tanulmány Szabó Miklós szellemében rámutat arra, hogy a magyar köztudat nem tud megbirkózni sem a Trianon-traumával, sem a holokauszt-tragédiával, a több, mint három évtizedig elfelejtett 1956-ról pedig eltorzított képet őriz. A kötet félreérthetetlen konklúziója az, hogy a magyar közszellemnek új, tisztult történeti tudatra van szüksége, el kell vállalnia és fel kell dolgoznia a múltat. A mai Magyarországra vonatkozó üzenete az, hogy a rendszerváltás utáni alkotmányos berendezkedés nem biztosítja a demokrácia zavartalan működését. Nem csodaszereket javasol, hanem a megoldandó és a szerzők szerint megoldható problémákat adja elő. Harmadik, általános jellegű tanulsága: Magyarországon történelem és politika elválaszthatatlanok egymástól. A sorozat eddig megjelent kötetei: Dénes Iván Zoltán: A szabadság értelme-az értelem szabadsága 1. Dénes Iván Zoltán: A bűnbaktól a realista lényeglátóig. 2. Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet Európában 3. Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig 4. Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez 5. Gángó Gábor: Eötvös József uralkodó eszméi 6. Trencsényi Balázs: A politika nyelvei 7. Perecz László: Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia” 8. Dénes Iván Zoltán: Liberális kihívásra adott konzervatív válasz 9. Dénes Iván Zoltán: Szabadság – közösség Programok és értelmezések 11. Dénes Iván Zoltán: Magyar liberalizmus. 1790–1848