Emma szenvedélye

Fülszöveg

A dúsgazdag és lenyűgözően finom szépség, Emma Tremayne gondtalanul éli a felső tízezer partikkal, vadászatokkal, bálokkal tarkított, felhőtlen életét a múlt század vége felé Bristolban. Pompa, gazdagság, előkelőség – és kérlelhetetlen sznobság jellemzi azokat a köröket, melyekkel az úri szokásokat könyörtelenül tiszteletben tartó Mama s így családja is érintkezik. Pedig nem is kell túlságosan alaposan utánajárni, hamar kiderül, van néhány felhő azért ezen a derűsen kéknek látszó égbolton. William Tremayne, a családfő, akitől a gazdagság ered, elhagyta hitvesét, legidősebb gyermekük tisztázatlan körülmények között lelte halálát, a legkisebb egy baleset folytán tolószékbe kényszerült. Emma a reménység, neki kell továbbvinnie ha nem is a Tremayne-ok nevét, legalább a szellemét. Csakhogy… Különös lány ez az Emma! Bár kifogástalanul viselkedik, hiszen meglehetősen szigorú nevelést kapott, mégsem szeret az időjárásról fecsegni, olykor képtelen ötletei támadnak, mindennek tetejébe szobrokat is készít, ráadásul, még kimondani is képtelenség, férfiaktokat. A Mama beveti minden fegyverét, de a lánya egyre inkább eltávolodik az előkelők eszményeitől. Barátságot köt egy ír bevándorló asszonnyal és annak családjával, tudatára ébred, micsoda árat fizetnek az egyszerű munkások – nem is beszélve az öt-hat éves, szövőgyárban dolgoztatott gyerekekről – azért a gazdagságért, mely az ő „tökéletes” vőlegényének biztosítja mindazt a pompát és fényűzést, mely neki is osztályrésze. Megismerkedik egy férfival, aki alaposan kilóg a sorból: vad, szenvedélyes, erős, intelligens és őszinte. Ír bevándorló. És Emma újdonsült barátnőjének a férje… Emma Tremayne izgalmas és megrendítő, elgondolkoztató és megnyugtató keserédes története lázadás egy őszintétlen, kegyetlen világ ellen a művészet, a barátság és a szerelem – egyszóval az igaz és fontos dolgok – nevében.