Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai - Új magyar szavak szótára (egybekötve)

Fülszöveg

Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával. Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944–1974) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait. Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó. Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia. Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat." A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.