Ne sirass, törzsőrmester!

Fülszöveg

Ez a dokumentumértékű regény a falklandi háborúról szól – a sajtó, a politikusok és a tábornokok hantája nélkül. A szerzők haditudósítóként végigélték és végigfélték, a brit közlegényekkel együtt. Az inváziós flottát részben a roncstelepről hozták vissza, a csapatokat rögtönözve szedték össze.Szerencsére az „emberanyag”, ha makrancos is, kiváló volt. A tengerészgyalogos kommandók, ejtőernyősök, gárdisták és gurkák egymást is utálták ugyan, de maradt bennük elég düh az argentinokra is. A könyv – és ezen elit csapatok – szellemét jellemezze egy idézet:Egy brit ezredes a partraszállás előtti utolsó eligazítást tartja.– Ha tisztet látnak, vagy olyasvalakit, aki irányítja a többit, mutogat, dirigál, azt lőjék le először. Van kérdés?Feláll egy közlegény.– Kezdhetjük most mindjárt, uram?