AZ ESETTANULMÁNY

Fülszöveg

A szerző a társadalomtudományi kézikönyvekben többnyire önállóan nem szereplő kutatási stratégiát, az esettanulmányt választotta könyve tárgyául. Kis lépésekre bontva mutatja be az esettanulmány előkészítési, lebonyolítási, közreadási szakaszait és a lehetséges problémákat. Mivel a hazai neveléstudományi és határterületi kutatásokban egyre gyakrabban készítenek esettanulmányokat, ugyanakkor ezek elméleti, módszertani háttérismeretei csak idegen nyelven hozzáférhetők, a Kutatás-módszertani kiskönyvtárnak ez a kötete joggal nevezhető hiánypótlónak. Haszonnal forgathatják a szociológia, pedagógia és tanár szakos hallgatók szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben résztvevők és az empirikus kutatásokat folytató szakemberek is. A tartalomból: 1. Az esettanulmány értelmezése - 2. Mikor készítsünk esettanulmányt? - 3. Az esettanulmány típusai - 4. Az esettanulmány sajátos vonásai - 5. Kutatási terv készítése - 6. A probléma meghatározása és a kutatás célja - 7. Mi az eset? Hogyan lehet azonosítani? - 8. Az eset kiválasztása - 9. Mintavétel az eseten belül - 10. Metodológiai elvek érvényesülése - Objektivitás - Érvényesség - Megbízhatóság - Egyediség és általánosíthatóság - 11. Az adatgyűjtés és adatelemzés megtervezése - 12. Készülés a terepmunkára - 13. Az adatgyűjtés - 14. Az adatok forrásai - 15. Az adatok feldolgozása - A feljegyzések rögzítése - A feljegyzések rendszerezése - 16. Az adatok elemzése - 17. Az esettanulmány eredményeinek bemutatása - 18. A kutató szerepe - 19. Etikai kérdések - 20. Az esettanulmány előnyei és hátrányai Szakirodalom Az esettanulmány mindenki számára ismerős műfaj. Mindennapi életünkben mindnyájan "készítünk" esettanulmányokat. Otthon, munkahelyünkön, sportolás, szórakozás, vásárlás közben, amikor megfigyelői vagy résztvevői vagyunk egy eseménynek, megpróbáljuk megérteni a szituációt, esetleg elmeséljük másoknak, akkor esettanulmányt végzünk. A humán és társadalomtudományokban is folynak olyan kutatások, amelyek során egy sajátos jelenséget tanulmányoznak, természetes szituációkban. A könyv az utóbbiakkal, a kutatási céllal készülő esettanulmányokkal foglalkozik. Az esettanulmány nem sorolható be a hagyományos kutatási módszerek körébe, a társadalomtudományokban és a gyógyító praxisban sokféle céllal, sokféle formában alkalmazzák. Éppen emiatt számos nézet él vele kapcsolatban a kutatás-módszertani szakirodalomban, és a megvalósult konkrét esettanulmányokban. Az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a humán és társadalomtudományokban készült esettanulmányok száma az ún. csendes metodológiai forradalomhoz kötődően, amely az értelmező, naturalisztikus, nem pozitivista kutatási paradigma térnyerésére utal. A hetvenes évektől a pedagógiában is egyre kedveltebbé váltak az esettanulmányok, gyakran alkalmazzák kutatási, diagnosztizáló, értékelő és oktatási célból. Elterjedtsége ellenére a kutatás-módszertani kézikönyvek kis terjedelemben, nem a súlyának megfelelően foglalkoznak vele. Tapasztalható, hogy a hazai neveléstudományban és határterületein egyre többen vállalkoznak esettanulmányok készítésére, egyre többen használják az oktatás területén is, ugyanakkor alig van magyar nyelven hozzáférhető szakirodalom. A könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa az esettanulmány elméleti, módszertani hátterét, és segítséget adjon készítésükhöz