Helyi kerettanterv Magyar nyelv és irodalom 1- 4. o.

Fülszöveg

Kedves Kollégák! A változó, fejlődő világ; a magyar oktatásügy megreformálására tett törekvések szinte évente újabb és újabb kihívások, feladatok elé állítják a magyar pedagógustársadalmat. Most valamennyien a Kerettanterv lázában égünk. Sokan ellenzik, sokan támogatják ezt az új dokumentumot, de létezik, és 2001 szeptemberében bevezetésre kerül 1., 5. és 9. évfolyamon. A következő oldalakon az Apáczai Kiadó tankönyveire épülő Apáczai Magyar nyelv és irodalom Kerettantervet ismerhetik meg a Kedves Kollégák! A felső tagozatos irodalom- és nyelvtankönyvek, valamint a fogalmazás feladatgyűjtemények szerzőiként szeretnék minden tőlünk telhető segítséget megadni a magyar szakos kollégáknak ahhoz, hogy elkészíthessék iskolájuk helyi tantervét, s majdan a kerettanterv szellemében tudják oktatni tanítványaikat a magyar nyelv és irodalom tantárgy rejtelmeire. A NAT egyik legnagyobb vívmányának tartjuk - szerencsére ezt a kerettanterv még tovább is fejlesztette -, hogy az anyanyelvi nevelés középpontjába a képességfejlesztést állította. Évek óta sok-sok kollégánkkal együtt valljuk és hangoztatjuk azt, hogy az általános iskolai nyelvtantanítás célja nem nyelvészek képzése. Annyi nyelvtani ismeretet kell a gyerekekkel megtanítani, amennyi elengedhetetlenül szükséges a helyesírási, a szóbeli és írásbeli kifejezőképességük fejlesztéséhez és ahhoz, hogy helyesen, nyelvi hibáktól mentesen használják az anyanyelvüket. Az alsó tagozatnak újra vissza kell kapni alapozó jellegét. A tanító kollégáknak arra kell törekedniük, hogy a gyerekek megtanuljanak olvasni, értsék a szövegek lényegét, az írást eszközként használják, s elég idő álljon rendelkezésükre a helyesírás gyakorlásához. Az absztrakt gondolkodást feltételező ismeretanyag tanítását pedig hagyják, bízzák a felső tagozatos magyar szakos kollégákra. Az Apáczai Kiadó kerettantervének összeállításakor valamennyi, az előbb már említett szempontot figyelembe vettünk s mindazt, amit tanítói, magyartanári pályafutásunk alatt a gyakorlatban tapasztaltunk. Tudjuk, hogy nem elég az ismeretet átadni, időt kell hagyni a bevésésre, a gyakorlásra. Mindannyian a folyamatos gyakorlás hívei vagyunk. De időt kell szentelni a tanulók tudásának mérésére és az írásbeli munkák javítására, javíttatására is.