a gépgyártás technológiája I-II. - A MECHANIKAI MEGMUNKÁLÁS TECHNOLÓGIÁJÁNAK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI /EGYETEMI TANKÖNYV

Fülszöveg

Az első kötet a mechanikai megmunkálás technológiájának általános kérdéseit tárgyalja. A gépgyártás-technológiát azonban világosan megfogalmazott általános törvényszerűségek közé iktatni, legalábbis ez idő szerint lehetetlen. Éppen ezért nagyjelentőségű a gépgyártás széleskörű tapasztalatainak rendszerbe foglalása. A szerző a technológiai folyamatok tipizálásának elvén áll és könyvének jelen második részében a gépgyártásnak a különböző alkatrészek sajátosságaira vonatkozó tapasztalatait kísérli meg rendszerbe foglalni. A mechanikai megmunkálás technológiáját mindenekelőtt a megmunkálandó alkatrészek alakja határozza meg; ezért könyvének a géprészek osztályozására vonatkozó anyagát azok alakja szerint csoportosítja. Az alkatrész alakja azonban nem tekinthető a technológiai eljárást meghatározó egyetlen tényezőnek. Ez ugyanis még az alkatrészek méreteitől, anyagától, a megkövetelt megmunkálási pontosságtól, a megmunkált felület minőségétől, az egész termelési feladat terjedelmétől, a sorozat nagyságától, s végül gazdasági és szervezési jellegű tényezők együttes kihatásától is függ. Ezért az egyes osztályokba tartozó alkatrészek megmunkálási eljárásának áttekintésekor megvizsgálja a megmunkálás tisztaságának és pontosságának, a sorozat jellegének és a feladat egyéb tényezőinek befolyását. A tankönyv öt fejezetben (II-VI.) tárgyalja a gépalkatrészeket és azok elemeit, a megmunkáló módszereket, ezek között összehasonlítást tesz, figyelemmel a nagyszámú részleges törvényszerűségre, amely az alkatrészek vagy felületek egy meghatározott csoportjára vonatkozik. Az első bevezető fejezet azoknak az általános szabályoknak az áttekintését adja, amelyek a szerszámgépeken végrehajtott műveletek megszerkesztésére vonatkoznak. Az utolsó fejezet a gépszerelési technológia alapjait tárgyalja. A szerző összeválogatta a gépgyártás valamennyi ágának tapasztalatait; az adatokat az egyes részekre vonatkozólag onnan vette, ahol a megfelelő eljárás fejlődésének legmagasabb fokát érte el. Álláspontja az, hogy a hallgatókkal helytelen csak egyféle - tömeg-sorozat- vagy egyedi gyártási - eljárást ismertetni. Az ilyen tárgyalási módszer nem felelne meg az élet követelményeinek. A legtöbb gyárban ugyanis egyidejűleg mind a három módszert alkalmazzák, mivel az egyik következik a másikból. Ezenkívül a tömeggyártás fejlődési útjának elhanyagolása - lemondás a leghaladóbb módszer alkalmazásáról; viszont a sorozat- és egyedgyártás követelményeinek figyelmen kívül hagyása a helyes látókör eltorzításához vezet. Ezeknek az ágaknak a fejlődésén alapszik ugyanis az ipar további fejlődését biztosító felszereléseknek a gyártása. A mechanikai megmunkálás változatai valamennyi létező folyamatának szemléltetésével kapcsolatosan tehát a szerző nem tűzött elérhetetlen-célt maga elé, mert csupán az anyagnak általános alakban való kifejtésére törekszik.