Vérrel írt testamentum (Horgász-vadász kriminovellák)- dedikált

Fülszöveg

Írói tevékenységem eddigi mérlege: 14 könyv. Ezek közül kettő krimi, egy pedig börtönriport. Ez utóbbi előszavában leírtam mikor és hogyan szembesültem először a bűn és bűnhődés fogalmával. Négyévesen, a 40-es évek elején, szemtanúja voltam egy nyilvános kivégzésnek a váradi börtön udvarán. Végignéztem, hogyan akasztanak fel egy középkorú embert. Az esemény nem hatott rám sokkolóan, mert nem értem fel ésszel, hogy mit is látok. Azt viszont megjegyeztem, amit főfoglár bácsikám, a börtön igazgatója mondott, mit tett az az ember, akit kivégeztek. Megfojtotta a saját anyját. Néhány hold földért és egy rossz tanyáért. Leginkább a szentencia ragadt meg bennem: aki bűnt követ el, annak bűnhődnie kell. A bűn súlyának függvényében. Ezt követően úgy telt el negyven év, hogy semmilyen kapcsolatom nem volt rendőrséggel, bírósággal, kiváltképp nem a büntetés-végrehajtással. Már itt, Magyarországon, amikor a Pest Megyei hírekhez kerültem, a rám kiosztott feladatok közé a rendőrségi és bírósági tudósítást is rám bízta a főszerkesztő "majd beleszoksz" címszóval