A polimertechnika alapjai

Fülszöveg

FÜLSZÖVEG A polimerek műszaki anyagtudományát és technológiáját, amelyet az angol szakirodalom Polymer Engineering-nek nevez, magyarra legegyszerűbben polimertechnika kifejezéssel ültethetjük át. Műanyag-technikának nevezve leszűkítenünk azt a mesterséges polimerekre, és kihagynánk a jövőben újra és egyre jobban megbecsült, évenként megújítható, természetes polimer nyersanyagainkat. A mesterséges polimerek sem érdemlik meg a kissé elítélő műanyag megnevezést, hiszen a mérnöki szerkezeti anyagok másik két nagy csoportja: a fémek és kerámiák (szilikátok) sem találhatók meg műszaki célra alkalmas formában a természetben. Az acél, a nagy szilárdságú üveg, vagy a vasbeton is műszaki tudás és művi, műveleti átalakítás eredménye, s így akár azokat is műanyagnak nevezhetnénk. A polimer, mint szerkezeti anyag a fémekkel és a kerámiákkal nem szembenálló versenytárs, hanem azokat célszerűen kiegészítő, beágyazó, befoglaló, elszigetelő, rezgéseiket csillapító, korrózióvédő, bevonó, társ, (completing - not competing) - annak ellenére, hogy egyre több helyen jelenik meg önálló szerkezeti anyagként is, - különös-képpen polimer kompozitok formájában. A polimerek gyártási technológiáinak rövid ismertetése után a könyv fő részében a polimerek feldolgozási technikáit, ezek gépeit és alapvető szerszámtípusait mutatja be. Ez a tankönyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán lényegében kötelező alapozó anyagtudományi és technológiai tananyag az ötéves gépészmérnök-képzésben. A polimerkémiát és a polimerfizika fontos részeit szándékkal kerüli el, hiszen azokról az utóbbi években több összefoglaló tankönyv jelent meg magyar nyelven. Fő célunk a polimerek, szerkezeti anyagok feldolgozási technológiájának megismertetése, megalapozása, a feldolgozó gépek alapvető szerkezeti elemeinek bemutatása, a feldolgozás folyamatirányításának felvázolása, a gépek és szerszámok alapvető típusainak leírása. E tankönyv megírásánál a legjobb nyugat-európai és tengerentúli egyetemek mérnökhallgatói számára írt tankönyvek szerkezetét, tartalmát és módszertani megközelítését vettük alapul. A feldolgozási technológiák jobb megértését több mint 300 ábra segíti. A legfontosabb polimerek fizikai, mechanikai és hőtani tulajdonságait 18 táblázat tartalmazza, míg a különböző feldolgozási eljárások főbb paramétereit további, mintegy 20 táblázat foglalja össze és teszi áttekinthetővé. A könyv jelentős segítséget nyújt a további elmélyülésben azzal, hogy több mint 100 olyan angol, ill. német nyelvű tankönyvet, monográfiát idéz, amelyek az 1990-es években egészen újszerű módon kapcsolják össze a polimertechnika elméleti alapját és egyre termelékenyebb technológiáit. A könyvet ajánlhatjuk a gépészkaron túl a villamosmérnöki, építőmérnöki, közlekedésmérnöki és más mérnökkarok hallgatóinak ugyanúgy, ahogyan az egész életen át tanulásra hivatott gyakorló műszakiaknak is.