Ken Follett évszázad-trilógiája

<div style="text-align: center; color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238);"><span style="font-size: small;"><img src="https://hernadi-antikvarium.hu/images/blog/im-1537268574.jpg"><br></spa… style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"><br></span></div><div style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;">A monumentális történelmi regények terén igencsak otthonosan mozgó Ken Follett nagyszabású vállalkozása az&nbsp;<em>Évszázad-trilógia</em>, a „véres és gyönyörű huszadik század története”. Follett nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megírja a történészek által rövidnek nevezett, ám eseményekben koránt sem szűkölködő huszadik század történetét, néhány kiválasztott család három generációjának életén keresztül. Az első rész, <i>A titánok bukása</i> az első világháború körüli esztendőkben játszódik, az utolsó békeévtől a Párizs környéki békekötések utáni időszakig. Ahogy az egy ilyen kötettől elvárható, az idill utolsó pillanataival kezd, hogy aztán annál nagyobb arculcsapásként érjen minket a háborús borzalmak tömkelege.</span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"><br></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;">1914 elején az angol Fitzherbert gróf vendégül látja vidéki kastélyában V. György királyt, valamint jó néhány arisztokratát és külföldi diplomatát. Köztük van Walter von Ulrich, a német külügyminisztérium fiatal feltörekvő politikusa, unokabátyja, a homoszexuális Robert von Ulrich gróf, és az amerikai Gus Dewar, aki magának Wilson elnöknek a személyi titkára lesz. Nekik és társaiknak kell megismertetni a királyt a fiatal diplomaták véleményével a nemzetközi helyzetről és a várható politikai változásokról. A gróf felesége, Elizaveta orosz hercegnő igazi középkori eszméket valló főnemes, aki nem érti, miért nem verik az angolok ugyanúgy a parasztokat, ahogy azt orosz társaik teszik, és miért is erőltetik annyira a demokráciát, de persze arisztokrata hölgyként nem igazán foglalkozik ilyesmivel. Nem úgy a gróf húga, a szüfrazsett Maud, aki a társaság minden tagjával jó viszonyban van, akit a fiatal diplomaták a bátyja legnagyobb bánatára teljes mértékben elfogadnak magukkal egyenrangúként, aki miniszterekkel áll kapcsolatban, és gyerekrendelőt üzemeltet London szegénynegyedében.</span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"><br></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;">Miközben az arisztokrata társaság önmagát és a fennálló világrendet ünnepli, megismerjük a szomszéd faluban élő Billy Williamst, akinek apja szakszervezeti vezető, nővére a gróf szobalánya, és mint családjában mindenki, már gyerekként&nbsp; a gróf bányájában kezd dolgozni. Míg az angol munkások emberségesebb munkakörülményekért, a bányabalesetben megözvegyültek tisztességes ellátásáért és a választójog kiterjesztéséért harcolnak, orosz társaiknak a mindennapi puszta megélhetésért is küzdeniük kell. Közéjük tartozik Grigorij és Lev Peskov, a korán árván maradt testvérpár, akik Szentpétervár vagongyárában éhbérért dolgoznak, és nyomorúságos odújukban fekete kenyéren és üres levesen élnek.</span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"><br></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;"></span></div><div class="MsoNormal" style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: inherit; font-size: 15.4px; background-color: rgb(255, 249, 238); text-align: justify;"><span style="font-size: small;">Közel száz oldal kell Follettnek ahhoz, hogy minden szereplőt játékba küldjön, hogy megismerjük a kulcsembereket, viszonyaikat, azokat a keresztbe-kasul szövődő szálakat, amik aztán a későbbiekben oly fontos szerepet játszanak. Megéri, mert talán a könyv legerősebb oldala ez, a pompás jellemrajzok tömkelege, és az az illusztratív jelleg, amivel Follett egész társadalmi osztályokat képes lefesteni egy-egy szereplő bemutatásával. Hogy aztán ezeket a szereplőket a háború kitörése után újra meg újra összehozza, a lehető legvalószínűtlenebb helyzetekben - háborúkon és törékeny békéken, hidegháborúkon és olvadásokon át. A véres és gyönyörű huszadik században...</span></div>