A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtára

A Balaton télen nem tűnik hívogató turistacélpontnak – pedig számos kincset rejt a tó környéke, amihez nem szükséges az időjárás bőrt dédelgető, vizet melengető kegye. Számomra az egyik ilyen kincs Keszthely, maga a város, a gyönyörű történelmi magvával, főterével, a parkjaival, s leginkább a Festetics család kastélyával. Egy kiterjedt, szépen gondozott park veszi körül, gyönyörű virágoskerttel, s üvegházak sorában egzotikus növényekkel – az épület hatalmas és méltóságteljes; és viharos történelmünk ellenére legalább az egyik szárnya a kastély eredeti bútorzatával van berendezve. A park szélén álló istállóban nagyon gazdag kocsi- és hintókiállítás látható, a park melletti épületben modellvasút-kiállítás Közép-Európa legnagyobb terepasztalával – de ennyi gazdagságból is a kastélyban a számomra vitán felül legkedvesebb tér a könyvtár.

Festetics György építtetett neki önálló épületszárnyat, ő rendelte meg a hatalmas, galériás polc- és tárlórendszert. Ez Magyarország egyetlen épen maradt főúri könyvtára - ahonnan csak az érték még teljesebb megóvása érdekében vittek egynéhány kötetet: Mátyás Corvináit és pár hasonlóan kényes tartási körülményeket igénylő ősnyomtatványt szállítottak el innen a Széchenyi-könyvtárba. Ezt leszámítva a gyűjtemény csorbítatlan, és helyben olvasva mindmáig használható. Festetics György a néhány ezer kötetes könyvtárat a lassan kibontakozó magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, a kor legújabb gazdasági szakmunkáival, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Ezzel a könyvtár tevékenységi körét a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítette. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon tanárai, hallgatói előtt. Valahol egyszerre praktikus és hallatlanul nagyvonalú gesztus: a saját intim tereibe engedte be a saját maga által alapított egyetem hallgatóit és tanárait – s főúr létére olyan könyvek közé is, amelyek a kor legfelforgatóbb nézeteit tárgyalták.

Ritka pillanat ez. Adott egy művelt, a saját természetes horizontján messze túl látó főúr, aki észrevéve szülőhazája elmaradottságát, a maga eszközeivel tenni óhajt ez ellen. Festetics György valahol a maga korának (jóval több korláttal szembesülő) Széchenyije – hiszen amit kultúrában a korához hozzátesz, az elengedhetetlen mindahhoz, amivel (már ezeken az alapokon) a legnagyobb magyar később kísérletezett. Ritka pillanat ez, mert az utódok sem bizonyulnak teljesen méltatlannak: a család később is alkalmazott könyvtárost, gondoskodott az állomány gyarapításáról. Festetics György máig érvényes példát szolgáltatott rá, hogy a nagy vagyonnal járó nagyobb felelősséggel hogyan kell és lehet élni a többiek javára.

A könyvtár gyönyörű, minden könyvszerető embernek egyszer látnia kéne. Máig a régi szakrendben sorakoznak a könyvek a polcokon, a könyvtárosok nemzedékei megőrizték az alapítója által használt latin nyelvű jelzeteket. A míves berendezés, a galériás könyvespolcrendszer Rantz János György uradalmi építész tervei alapján Krebl János keszthelyi asztalos munkája – gyönyörű példája a tartós, esztétikus könyvtári berendezésnek. Nyolcvanhatezer kötetét helyben bárki olvashatja, online katalógusa bárki számára elérhető. A kastélymúzeummal együtt látogatható – a kastély egészével, a vadászati és modellvasút-kiállítással, s a körülötte elterülő parkkal együtt ideális családi program odalátogatni.

Címkék: könyvtár, magyar, Helikon Kastélymúzeum, Hernádi Antikvárium