T.E.T. (A tanári hatékonyság fejlesztése) + P.E.T. (A szülői eredményesség tanulása)

Fülszöveg

T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése - A T. E. T. MÓDSZER/A GORDON-MODELL: A SIKERES TANÍTÁS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATI KÉSZSÉGTÁRA: TARTALOM Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet? 13 Hogyan hasznosíthatják a szülők a legjobban ezt a könyvet? 14 Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők 15 Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem 17 Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban 18 Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók 21 A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások 23 Az "Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája 25 Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos 27 Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával? 29 Hogyan oldjuk fel a "tekintélyelv vagy engedékenység" vitát? 30 Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje 32 Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok 34 Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? 37 A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja 37 Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség 40 A mozgó vonal a mindig változó téglaapban 42 Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)? 43 Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt 44 A környezet és a helytelen hatása 45 Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás? 46 Kié a probléma? 49 Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása? 51 Miért fontos a problémamentes terület? 52 Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái? 54 Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái 56 Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja 58 Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát? 60 Három gyakori félreértés 62 Miért hatásos az elfogadás nyelve? 65 A problémával küzdő diákok segítségének konstruktív módszerei 68 Passzív hallgatás (csend) 69 Hatásos megerősítő reagálások 69 Mit lehet elérni az "ajtónyitókkal"? 69 Szükség van az aktív hallgatásra 71 Mi is valójában a kommunikáció? 72 Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást? 74 Mi is valójában a kommunikáció? 72 Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást? 74 Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz? 83 "Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!" 84 A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolt hatásuk: Lajstrom 88 Kommunikációs gátak 88 Parancsolás, utasítás, irányítás 88 Figyelmeztetés, fenyegetés 89 Prédikálás, megleckéztetés, "kellene" és "jobb lenne, ha" 89 Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása 89 Tanítás, kioktatás, logikus érvelés 90 Bírálat, kritizálás, helytelenítés, biztatás 91 Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés 91 Szidás, megbélyegzés, kifigurázás 92 Értelmezés, elemzés, megállapítás 92 Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás 93 Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések 93 Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése 94 A kommunikációt megkönnyítő dolgok 95 Passzív hallgatás, csend 95 Megerősítő reagálások 95 "Ajtónyitó segítő kérdések", beszélgetésindítók 95 Aktív hallgatás 96 Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása 97 Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket? 97 Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással? 107 Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak? 112 Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket? 117 Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken? 121 Mit lehet elérni a háromoldalú értekezlettel? 125 Összefoglalás 127 Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik? 128 Mit tegyünk a tanár problémáival? 129 Az eredménytelen konfrontációk hatása 131 Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések? 135 Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések? 135 Miért eredménytelenek a közvetett közlések? 137 "Te-közlés" vagy "én-közlés" 138 Mi a baj a te-közlésekkel? 139 Miért eredményesebbek az én-közlések? 141 Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést? 143 Hogyan váltsunk át az én-közlés után? 146 Hogyan dühítik fel magukat a tanárok? 148 Az én-közlések kockázatosak is lehetnek 152 Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel? 153 Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából? 156 Az átlagos osztályterem hiányosságai 156 Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról? 158 Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet? 160 Hogyan gazdagítsuk a környezetet? 160 Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket? 161 Hogyan szűkítsük a környezetet? 162 Hogyan tágítsuk a környezetet? 163 Hogyan rendezzük át a környezetet? 163 Hogyan egyszerűsítsük a környezetet? 163 Hogyan rendszerezzük a környezetet? 165 Hogyan tervezzünk előre? 166 Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén? 168 Miért okoz problémát a "szétszórt idő"? 168 Miért fontos az "egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert? 170 Miért fontos az "optimális idő" - és hogyan teremtsük meg? 172 A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei 174 Iskolai konfliktusok 177 Mi is a konfliktus? 179 Mi okozza a konfliktust? 180 Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat? 180 A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer 182 A II. módszer 182 Mit tudunk az I. módszerről? 186 Mit tudunk az II. módszerről? 187 Tétovázás, ingadozás 187 Az I. és II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik 188 Tekintély az osztályban 189 1. fajta tekintély 190 2. fajta tekintély 191 A hatalom korlátai az osztályteremben 192 A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül 192 A hatalom romboló hatású a diákokra nézve 195 A diákok megküzdési mechanizmussal 197 Lázadás, ellenállás, dac 197 Megtorlás 198 Hazudozás, árulkodás, az érzékek eltitkolása 199 Mások hibáztatása, pletykálkodás 200 Csalás, másolás, "puskázás" 200 Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása 200 Győzni akarás, a veszítés gyűlölete 201 Szervezkedés, klikkek kialakítása 201 Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás 202 A hízelgés 203 Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése 203 Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió 204 Miért ne használjuk a II. módszert? 205 Hogyan hat a hatalom a győztesre? 206 Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását? 208 "Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza 208 A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását" 209 A " Kultúraátadás felelősségének" mítosza 209 "Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre" 210 A "szigorú, de igazságos" mítosza 211 A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere 212 A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere 214 Hogyan működik a III. módszer az iskolában? 216 A III. módszer előfeltételei 220 A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat 221 A probléma (konfliktus) meghatározása 222 A lehetséges megoldások keresése 224 A megoldások értékelése 225 A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal) 226 A döntés végrehajtási módjának meghatározása 227 A megoldás sikerességének utólagos értékelése 227 A III. módszer alkalmazása az osztályban 229 Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele 231 A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban 235 Nincs neheztelés 235 Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció 235 "Több szem többet lát" 236 A III. módszert nem kell "eladni" 238 Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre 239 A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket 239 A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat 240 A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek 241 A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolában 243 Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel? 244 Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel? 250 Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására? 256 Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések? 258 A félelem legyőzése 259 Előkészületek 259 A gyűlés lefolytatása 260 A tanár szerepe 261 A szabályalkotó gyűlés előnyei 261 Mennyi időre van szükség? 262 A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák 263 "Megoldások" vagy "igények" versengése 263 Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást 264 Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal? 265 "És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?" 267 Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba 268 Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat? 268 Előfordul, hogy az 1. módszerre van szükség? 269 Az értékek összeütközése az iskolában 272 Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését? 273 Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában 275 Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában? 277 Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában? 278 Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában? 280 Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket? 281 Váljunk eredményes tanácsadóvá! 281 Mutassunk példát, adjunk mintát! 285 Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká! 288 Találjuk meg az "elfogadáshoz szükséges higgadtságot"! 292 Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé 293 Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak? 294 A tanárok beosztottak 294 A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában 294 Merevség, ellenállás a változással szemben 295 Egységes értékrend megszabása 295 Mások hibáztatása 295 Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben? 296 Ismerjük fel szerepünk fontosságát! 296 Mindig az "ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat! 296 "A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?" 298 Egységben az erő 301 Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken? 301 A gyűlés előtt 303 A gyűlés alatt 303 A gyűlés után 304 Hogyan legyünk eredményes tanácsadók? 304 Váljunk diákjaink pártfogójává! 306 Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon? 308 A szülő-tanár-diák kapcsolat 308 A szülő mint gyermeke tanítója 309 Kire tartozik gyermekünk tanulása? 310 Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté? 313 A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva 314 "Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..." 316 Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket? 316 Ha gyermekünknek problémája van az iskolában 317 Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal? 321 "Nézd, anyu, csak két hármast kaptam" 325 Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra? 328 Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat? 331 Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját? 332 Jobb kapcsolatok kiépítése 335 Köszönetnyilvánítás 337 Ajánlott olvasmányok 339 Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom 343 P.E.T. A szülői eredményesség tanulása: Thomas ​Gordon könyve, a P. E. T. – A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két étvizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos-ismeretterjesztő mű – igazi pedagógiai bestseller. A szerző a már magyarul is megjelent T. E. T. – A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvéhez hasonlóan „Gordon-módszerrel” avatja be a felnőtteket, szülőket és laikus nevelőket, hogyan változtathatják meg a gyerekekhez fűződő, sokszor egyoldalú, hatalmi tekintélyen alapuló, érzelmileg megromlott viszonyukat egyenrangú, szeretettel teli, megértő, örömöt hozó kapcsolattá. Thomas Gordon a szülő és a gyerek kommunikációs szokásaira figyel fel, és nagyon szemléletesen, párbeszédek sokaságával érzékeltetéstől kezdve a gyerek önbecsülésének megtámadásán át egészen a konfliktust megkerülő, elvtelen engedékenységig, hogyan juttatják zsákutcába a szülő-gyerek kapcsolatot. Ezután lépésenként mutatja meg azt az utat, amelyen érdemes elindulni és végigmenni, ha jó, de legalábbis jobb szülei és partnerei szetnénk lenni gyerekeinknek. A módszer nem szigorú szabályokat, hanem más emberi viszonyulásformákat állít elénk. Figyeljünk értőn, fogadjuk el gyermekünket olyannak, amilyen, fejezzük ki érzéseinket anélkül, hogy a másikat leminősítenénk. Gordon hétköznapi, minden család életében gyakran előforduló helyzeteken, konfliktusokon át mutatja be a szerinte eredményes és hatékony viselkedést, melynek sikere abban áll, hogy a vita végén senki nem szenved vereséget. Mindenki nyer. A mű nem csupán egy új gyermeknevelési módszerbe avat be, hanem újraértelmezi az emberi kapcsolatokat. Ma Magyarországon, társadalmi és politikai viharaink közepette, nagyobb szükség van az egymás iránti türelemre, elfogadásra, kiegyensúlyozott családi életre, mint valaha.