Jézus király

Fülszöveg

"A Jézus király-t Angliában írtam a második világháború utolsó két évében. Célom az volt, hogy irodalmi vetületben, a költészet eszközével rajzoljam meg Jézus történetét. Az első század utolsó éveinek nézőpontját tükrözi: egy vallásos keresztény mondja el, akit türelmetlenné tettek az őskeresztény egyház ellentmondásos, következésképp megbízhatatlan dokumentumai" - írta Graves erről a könyvéről. Ennek a krónikának a hőse nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja. A regényben megformált Jézus a Dávid nemzetségéből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó király fiának, a később kivégzett Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. A regénybeli elbeszélő, Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt a királysághoz való törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki - politikai megfontolásból - fel is ajánlotta neki a trónt. Jézus azonban azt a célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia sarja, beteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, és Második Ádámként megsemmisíti a bűnt, amit a patriarchális legenda szerint az Első Ádám követett el, mivel bűnös módon hallgatott feleségének, Évának csábító érveire, végül pedig legyőzi magát a halált is. A költő és regényíró Gravest ebben a művében is nagyban támogatja a tudós Graves, a mítoszok, legendák, hagyományok kutatója és merész értelmezője, amint erről a regény végéhez csatolt történelmi kommentárból is értesülünk.