A sárkányok lovagjai

Fülszöveg

A Csokonai-életmű ismerőit és kedvelőit rendre foglalkoztatja a költő és a debreceni kollégium konfliktusa, nemkülönben a poéta „pályakezdő” pedagógiai szerepvállalása a kollégiumban. Vargha Balázs a haladó pedagógiák úttörőjét köszöntötte vissza-visszatérve a kérdéshez, Szabó Magda a kollégium a város kizáró döntését is magyarázó drámát írt erről, s sorolhatnánk tovább a példákat. Nem ismert, hogy a jeles gyermekíró, Petrolay Margit is hozzáfogott a Csokonai-rejtély megfejtéséhez. Az írónő 1957-ben, szakfolyóiratban is közzétett kutatásai nyomán a nagy palóc, Mikszáth Kálmán gyermekkorát és ifjúságát feldolgozó novellafüzért adott közre A sárkányok lovagja címmel. Életművében ez a műfaj rendre visszatért, Móricz Zsiga és Meggyesy Ferenc (a majdani író- és szobrászóriás) gyerekkori találkozása, Ady Endre elképzelt érmindszenti vakációja lett egy-egy novella ihlető forrása. Sajátos láncszem a sorozatban az öreg Arany unokájához fűződő érzelmeinek leírása egy másik írásban. Ezen elbeszélések megjelentek Petrolay Margit 1997-ben bekövetkezett halála évében a Rejtjel Kiadó összesítő kiadásában, immár A sárkányok lovagjai címmel könyv alakban is. Ezen írások mindegyikére jellemző volt a képzelet mellett a filológiailag igazolható hitelességre törekvés, másfelől az, hogy a gyermek (vagy – mint Arany János esetében – a gyermekhez forduló öregember) ábrázolásában a mai gyermekolvasó számára érdekes, vonzó, kíváncsiságot, empátiát felkeltő kép alakuljon ki a magyar irodalom fontos, jeles alakjairól, a tankönyvek posztamenseiről lelépő emberi arcélek mutatkozzanak meg, a mai gyerekek (akik tán szintén nagyívű pályáról álmodoznak) a klasszikus elődök gyerekkori vágyaiban, helytállásaikban és botlásaikban akár önmagukra ismerjenek. Az írónő kéziratos hagyatékából került elő – egyebek között – az a két iskolai füzet – irka –, melyekből kitűnik, hogy a sorozat darabjaként Csokonai Vitéz Mihályról is készült elbeszélést írni. A füzetek – mintegy 60 kézzel teleírt oldal – ennek az írásnak a torzóját rejtik. A mű befejezetlen. A torzóból kitűnik, hogy a magára vállalt műfaj sajátosságaihoz híven hiteles, egyben érdekes művet kívánt írni Petrolay Margit. Csokonait, a végzős diákot, mint haladó, forradalmi – politikai és pedagógiai eszmék iránt elkötelezett – ifjat kívánta ábrázolni a kollégiumi élet eleven bemutatása mellett. A jakobinus mozgalom lefejezése és a diák kicsapatásának egybeesése a nemzeti és a személyes sors összefonódásának érzékeltetésére utal.