Egy az Isten I.

Fülszöveg

Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zbrócy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára: egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki. Természetesen beleszeret, s a forradalmi "anarchiától" terhes Olaszországon és Magyarországon át viszi haza menyasszonyát Erdélybe. Nyugalom ott sincs, az erdélyi magyar és román lakosság - nem utolsósorban az osztrák kamarilla bujtogatására - súlyos harcokat vív egymással. Ezekben a harcokban a székely Adorján család férfitagjai oroszlánrészt vállalnak. A felizgatott tömegek élén, pusztulásukra (kivált Blankáéra) tör Vajdár, akit már úgyis bűn terhel velük szemben. Leánytestvérüket, Annát cserbenhagyta, sőt Adorján Manassé nevére váltót hamisított. A harcok múltával Manassé hozzálát, hogy új Berend Ivánként felvirágoztassa a bányatelepet, de éppen őt, az erőszaktól elvben tartózkodó, pacifista, hithű unitáriust elviszik osztrák katonának... A szépen megrajzolt Torockói idill ellenpólusát adja Jókai a bécsi panamába merülő arisztokrata hősök (Cagliari, Caldarica és lakájuk Vajdár) sötét üzelmeinek. A puritán főhős, Manassé erkölcsi elégtételeként Vajdár becsapva és megtörve tér vissza meghalni a hazai földre, volt menyasszonya, Anna koporsója mellé. A regény nem tartozik Jókai java munkái közé, de olvasmányos, lebilincselő.