Őskor, ókori civilizációk (A befejezetlen múlt 1.)

Fülszöveg

Ki nem vágyott gyerekkorában arra, hogy régészként letűnt kultúrákat fedezzen fel távoli országokban, idegen kontinenseken? És van-e gondolkodó felnőtt, aki ne tette volna fel a kérdést: miért maradt fenn, ami fennmaradt, miként hagyományozódott ránk az emberi tudás, és miként hatottak egymásra úgy kultúrák, hogy máig befolyásolják életünket? Sorozatunk címe is - `A befejezetlen múlt` - utal arra, hogy: olyan szellemű tankönyveket szeretnénk átnyújtani tanárnak és diáknak, amelyek felénk tartó nyitott folyamatnak, jelenünk előtörténetének látják a múltat. Köteteink nemcsak a NAT-ban foglalt tudásminimumot kínálják, de keresik a választ a `hogyan éltek elődeink` történelmi kérdésre is. Átfogó képet adnak a civilizációk születéséről, elterjedéséről, pusztulásáról, - de céljuk az is, hogy elgondolkodtassanak arról: honnan tudjuk, amit tudunk és mi az, amit nem tudunk. A történelmi emlékek, források értékelését, magyarázatát, értelmezését tudományos viták is kísérik: a múlt azért is befejezetlen, mert megértése sem lezárható folyamat. Köteteink elsősorban azoknak szólnak tehát, akik a történelem tanulását nem pusztán kötelező feladatnak, bebiflázni és lefelelni való `tananyagnak`, hanem felfedezésnek, szellemi kihívásnak tekintik. Ezt a célt szolgálja a kötetek felépítése is. A `leckék` fő szövegét szómagyarázatok, táblázatok, térképek, kiséletrajzok, ábrák és illusztrációk egészítik ki. A forrásrészleteket mindig dőlt betűvel, a megmagyarázandó szavakat rendszerint kövérrel szedtük, és csillaggal láttuk el. Ezenkívül csak földrajzi és személyneveket, ritkábban egy-egy fontos szót emeltünk ki. Leckén belül az eseménytörténet fő állomásait `Krónikák` foglalják össze, a `Műhely` rovat pedig tetszés szerint feldolgozható összeállításokat kínál érdekes, a törzsanyaghoz kapcsolódó témákról. A szöveget összefoglalások, kérdések, illetve vizsgakérdések, továbbá az ajánlott olvasmányok jegyzéke és névmutató egészíti ki.