Igazak ivadéka

Fülszöveg

Az ősi, talmudi legenda szerint a világot harminchat Igaz Ember tartja fenn, minden korban, az idők kezdetétől, az idők végezetéig. Harminchat Igaz Ember, akik szenvedésükkel váltják meg a világot, miközben még csak azt sem tudják biztosan, hogy a kiválasztottak közé tartoznak-e. Az Igazak ivadéka a kiválasztottak egy dinasztiájának, a Lévyknek a sorsát követi nyomon, évszázadok viharain át. A középkori Angliában az Örökkévaló abban a kegyben részesít egy erényes rabbit, hogy családja minden nemzedékében lesz majd egy Igaz ember, aki szenvedni fog a Mindenható nevéért, tanúbizonyságot tesz kiválasztott voltáról, és magára vállalja mindenki fájdalmát. Így megy ez generációkon át a Lévy családban, amelynek sarjait egyik országból a másikba hajszolják, pogromok, üldöztetések és megaláztatások végeérhetetlen sora közepette. A legutolsó Lévy, Ernie útját járva Oroszországtól a fasizálódó német birodalmon át Párizsig, és tovább, sokkal tovább... Átélhetjük, szinte a bőrünkön érezhetjük "a zsidó sorsot". Ernie a második világháború idején önként jelentkezik a francia hadseregbe. A háború véres hónapjaiban Párizsban beleszeret egy fiatal lányba, akit a vichyi-kormány, sok ezer más zsidóval egyetemben kiszolgáltat a náciknak. Miután a lányt is internálják, Ernie válaszút elé kerül... „Néha, igaz, az ember szíve majd megszakad a keserűségtől. De sokszor előfordul az is, különösen esténként, hogy nem tudok másképpen gondolni a hatmillió halállal meghalt Ernie Lévyre, mint aki él még, valahol, magam sem tudom, hol... Az Igazak ivadéka a világirodalom egyik legkülönlegesebb, fájdalommal és szépséggel teli zsidó regénye. Egy olyan alkotás, ami érző embert nem hagyhat könnyek, és gondolatok nélkül. Egy olyan alkotás, amit évtizedeken át hordozunk a szívünkben, a lelkünkben. Az 1959-es regény megjelenésekor elnyerte a legnagyobb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-akadémia díját. Méltatói szerint az ősi legendát felelevenítő Schwarz-Bart olyan egyedi hangú krónikás, aki kérlelhetetlen tanúvallomást tesz, amely a feledés ellen íródott. Az Igazak ivadéka a fájdalom himnusza és az irgalom könyve, amely a kiválasztottság magasztos, de gyötrelmes voltáról mesél, és felteszi az egyik legfőbb kérdést: lehet-e bízni az emberben, akit ilyen mérhetetlenül le lehetett aljasítani?