Hazánk, Magyarország - Magyarország földrajza 8. o.

Fülszöveg

Szerzők:Dr. Bora Gyula - Dr. Nemerkényi Antal tantárgy:Földrajz évfolyam:8. A tankönyvjegyzéken szerepel. A Hazánk, Magyarország c. tankönyv teszi teljessé - az Európával, illetve az Európán kívüli földrészekkel foglalkozó, valamint Földünk természetföldrajzi képét bemutató tankönyvek után - a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Új, már a bevezetendô kerettanterveknek megfelelô általános iskolai tankönyvsorozatát. Napjainkban a médián keresztül új fogalmakkal ismerkedhetünk: országkép, országimázs. A kiadó, a szerkesztô és a szerzôk véleménye szerint a bennünk élô országkép kialakításához, a honismerethez, a hazaszeretethez - a történelmi, irodalmi ismeretek mellett - a földrajziak is szorosan hozzátartoznak. Hiszen csak akkor érezhetjük igazán itthon magunkat hazánkban, ha tájait, településeit ismerjük, ha tudjuk, miként keletkeztek hegységei, dombságai, alföldjei, hol és miért éppen ott mérik a legtöbb csapadékot, miért és miért pont akkor áradnak folyói, hogyan alakultak ki a városok, a falvak, a tanyák, hogyan keresi új útjait az ipar, hogyan függ össze a közlekedési hálózat a természeti adottságokkal stb. Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre igyekszik választ adni. Vagyis olyan kérdésekre, amelyek ezernyi szállal kötôdnek mindennapi életünkhöz is. A könyv két nagy részre osztható. A tankönyv elsô részében hazánk természet-, majd társadalomföldrajzi adottságait vázoljuk fel. A természet- és társadalomföldrajzi ismeretek számos helyen össze is kapcsolódnak, hiszen a népesség eloszlásában, a települések helyének kiválasztásában, a mezôgazdaság és az ipar elhelyezkedésében számtalan természeti adottság tükrözôdik. E fejezetek anyagával "felvértezve" ismerkedhetünk csak meg a könyv második részével, amely Magyarország tájainak, régióinak földrajzi képét tárja elénk. Az országbemutatáshoz néhány megjegyzést szeretnénk fŰzni: - Ebben a részben mind a természet-, mind pedig a társadalomföldrajzi fejezetek kitekintenek a Magyarországot körülvevô kárpát-medencei térségre, hiszen hazánk földrajzi képe, a határokon átnyúló együttműködés jelentôsége csak e tágabb keretbe ágyazva érthetô meg valójában. - A szerzôk igyekeztek az országon belül azonos szempontok alapján elkülönített térségeket bemutatni. Mivel azonban a természetföldrajz elsôsorban természeti vonások alapján kialakított tájakban, a társadalomföldrajz viszont gazdasági tényezôket is figyelembe vevô régiókban gondolkodik, egy-két esetben, pl. az Alföld tárgyalásakor egyes térségek határolása kissé eltér egymástól. Ezekre a leckék szövegében is felhívtuk a figyelmet. - A tájak, régiók bemutatását két sajátos, "táj a tájban" fejezet teszi teljessé. Ezek két, tájhatárokon átnyúló, ám jellegzetes, megbonthatatlan egységet képezô térség, Budapest, illetve a Balaton földrajzi képét vázolják fel. A tankönyvet az anyag rögzítésére, gyakorlására szolgáló feladatokat tartalmazó munkafüzet egészíti ki.