Könyv – Vadasy: Camino - miről beszélünk vol 1.0 – Magánkiadás 2006
Fülszöveg
Úgy is felfogható, hogy kirándulás az élet. Kaland helyett. Persze, csak átvitt értelemben és persze, hogy legtöbbünknek Hármashatár-hegynyi, vagy netán Gellérthegynyi. Valamikor nemrég az első tavaszi löket engem is felcsalt egy közeli domboldalra, de már az első kaptatónál eszembe jutott az út. Spanyolul: el camino. Szent Jakab útját ezer éve járják a zarándokok, Saint Jean Pied de Port-tól Santiago de Compostela-ig, nyolcszáz kilométert tesznek meg a Tejút alatt húzódó útvonalon. Felmerül a kérdés, mi hajtja, mi készteti az embert magányában, esetleg társasággal ekkora gyalogút megtételére. Akik járták, sokkal inkább lelki terhelésről számolnak be fizikai fáradtság helyett. Mert az út leginkább belső keresés, bolyongás magunkon belül, a lét nagy kérdéseivel összhangban. E könyv szerzője is bátorságot merítve - leginkább önmagából - végigjárta a sárga kagylóval jelzett utat, hogy eljusson a világ végére - lelke mélyére -, azaz a Santiagótól még 100 kilométerre levő Finisterréig. A könyv megjeleníti a belső vívódást, a kapott felismeréseket, s mindezt egyedi nyelvezettel. Ráébreszt, hogy kötőszavak nélkül, körmondatok kerülésével is minden kifejezhető. A lényeg úgyis benne van.
Úgy is felfogható, hogy kirándulás az élet. Kaland helyett. Persze, csak átvitt értelemben és persze, hogy legtöbbünknek Hármashatár-hegynyi, vagy netán Gellérthegynyi. Valamikor nemrég az első tavaszi löket engem is felcsalt egy közeli domboldalra, de már az első kaptatónál eszembe jutott az út. Spanyolul: el camino. Szent Jakab útját ezer éve járják a zarándokok, Saint Jean Pied de Port-tól Santiago de Compostela-ig, nyolcszáz kilométert tesznek meg a Tejút alatt húzódó útvonalon. Felmerül a kérdés, mi hajtja, mi készteti az embert magányában, esetleg társasággal ekkora gyalogút megtételére. Akik járták, sokkal inkább lelki terhelésről számolnak be fizikai fáradtság helyett. Mert az út leginkább belső keresés, bolyongás magunkon belül, a lét nagy kérdéseivel összhangban. E könyv szerzője is bátorságot merítve - leginkább önmagából - végigjárta a sárga kagylóval jelzett utat, hogy eljusson a világ végére - lelke mélyére -, azaz a Santiagótól még 100 kilométerre levő Finisterréig. A könyv megjeleníti a belső vívódást, a kapott felismeréseket, s mindezt egyedi nyelvezettel. Ráébreszt, hogy kötőszavak nélkül, körmondatok kerülésével is minden kifejezhető. A lényeg úgyis benne van.
