Életem könyve

Fülszöveg

"Ez a találkozás 1914. április 13-án este meg is történik - s Ady Endre - váradi lumpolások után kikötött nálunk. Apám Pesten volt, s én Nagyanyám és nagynéném társaságában láttam először Adyt. Csalódás volt, öröm és szomorúság. A csalódás pár percig tartott - a kedvessége, a jósága, a hangja győzött. Örömöm volt, mert végre mégis teljesült a vágyam. A szomorúság pedig megmaradt, mert én aki soha kimulatott férfit nem láttam, az egész váradi mulatozás következményeit - hátgerincsorvadásra magyaráztam. Milyen jó gondoltam, hogy ezt a gyönyörű baráti érzést a halálig meg fogjuk őrizni, s nem rontja el - soha szerelem. Ady beteg s én Adyt úgy fogom szeretni, ahogy egy szentet illik."