A tegnap világa

Fülszöveg

Az Európa Könyvkiadó hatkötetnyit válogatott Stefan Zweignek, a XX. század egyik sikerszerzőjének műfajokban gazdag életművéből. A sorozat lezárásául, mintegy összefoglalásául természetes módon kínálkozik a szerző éveken át írt, ám csak tragikus halála után megjelent önéletrajza. A tegnap világa a nagy memoárirodalomnak is kitűnő darabja, épp ezért aki hiteles tanút akar megszólaltatni például az 1914 előtti Bécs életének, hangulatának, társadalmának a jellemzéséhez, az feltétlenül idézi Zweiget is - így Brigitte Hamann, amikor Hitler korai éveinek helyszínét mutatja be. Zweig két évtizeddel később épp a náci diktátor elől, a már fenyegetett Salzburgból menekülve, európai, észak- és dél-amerikai bolyongásainak éveiben szánta rá magát, hogy számot vessen az életével, s megírja, mi mindent tapasztalt, milyen híres alkotótársakkal találkozott az európai kultúra központjaiban. A tegnap világa tehát korrajz és kultúrtörténet, minden egyes fejezete önmagában is megálló, remek esszé. A Rilkéről, Rodinről, Rolland-ról, Mahlerről és a többiekről írt portrék, a Párizsról, Londonról, a XX. század eleji New Yorkról feljegyzett benyomások összefüggő, egységes kompozícióvá szerveződnek a művelt, érzékeny író visszaemlékezései során. Az utolsó kép: második házasságának megkötése egy angol anyakönyvvezető előtt. Ekkor érkezik a hír: a németek lerohanták Lengyelországot. Nem véletlen, hogy Zweig ezzel a baljós jelenettel zárja önéletrajzát: számára itt zárult le az értelmes alkotás időszaka.