Könyv – L. di Sartore: Pornósztár volt őnagysága (Szigorúan csak felnőtteknek!) – Mi Világunk 1989
+ 59 pont
Pornósztár volt őnagysága (Szigorúan csak felnőtteknek!)
L. di Sartore
Mi Világunk, 1989
Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT , 115 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Irodalom
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Az én jelentésem úgy képzelte Hubertus, hogy a kapitány kutatás közben benyit a kajütbe, ahol én összesen egy kis bugyiban, háttal a bejáratnak, a tükörben kenceficélem magam. Aztán visszafordulok, Erik bocsánatkérően tiszteleg, én megbocsátok és mint egy Putifárné, elcsábítom, illetve eltántorítom a további ellenőrzéstől.Láttál már gyönyörű kapitányt fehér sapkában, sötétkék, aranygombos zakóban és porcelán nadrágban? Mert Erik ilyen gyönyörű volt. Amikor – szerepem szerint – visszafordultam a tükörtől és megpillantottam, kihagyott a lélegzetem s azt hittem: azonnal lerohanom. Aztán mégis tartottam magam Hubertus elméleti forgatójához, mosolyogtam, leültettem, levettem a sapkáját s közben a cicijeimmel ingereltem az arcát, majd az aranyakat gomboltam, benyúltam az inge alá és simogattam a mellét. És mikor Erik meg akarta csókolni a cicim, és hozzám akart nyúlni, én – így akarta Hubertus –, csábosan elhúzódtam, hogy aztán a következő pillanatban újra kezdjem elölről. El tudod képzelni, milyen macska-egér játék volt ez, én még túlzásba is vittem, de azt vártam, hogy Erik a valóságban is felizguljon és kezdjen kívánni engem.Soká nem kellett várnom. Mikor rátapadtam a kapitány úr szájára és kezem tétován a nadrágjára tévedt, éreztem, hogy nagyon is rendben vagyunk…
Az én jelentésem úgy képzelte Hubertus, hogy a kapitány kutatás közben benyit a kajütbe, ahol én összesen egy kis bugyiban, háttal a bejáratnak, a tükörben kenceficélem magam. Aztán visszafordulok, Erik bocsánatkérően tiszteleg, én megbocsátok és mint egy Putifárné, elcsábítom, illetve eltántorítom a további ellenőrzéstől.Láttál már gyönyörű kapitányt fehér sapkában, sötétkék, aranygombos zakóban és porcelán nadrágban? Mert Erik ilyen gyönyörű volt. Amikor – szerepem szerint – visszafordultam a tükörtől és megpillantottam, kihagyott a lélegzetem s azt hittem: azonnal lerohanom. Aztán mégis tartottam magam Hubertus elméleti forgatójához, mosolyogtam, leültettem, levettem a sapkáját s közben a cicijeimmel ingereltem az arcát, majd az aranyakat gomboltam, benyúltam az inge alá és simogattam a mellét. És mikor Erik meg akarta csókolni a cicim, és hozzám akart nyúlni, én – így akarta Hubertus –, csábosan elhúzódtam, hogy aztán a következő pillanatban újra kezdjem elölről. El tudod képzelni, milyen macska-egér játék volt ez, én még túlzásba is vittem, de azt vártam, hogy Erik a valóságban is felizguljon és kezdjen kívánni engem.Soká nem kellett várnom. Mikor rátapadtam a kapitány úr szájára és kezem tétován a nadrágjára tévedt, éreztem, hogy nagyon is rendben vagyunk…
