Könyv – Dr. Garamvölgyi László: Hogyan halt meg József Attila? – Pallas Antikvárium 2001
+ 199 pont
Hogyan halt meg József Attila?
Dr. Garamvölgyi László
Pallas Antikvárium, 2001
Kötés: kemény kötés , 207 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: újszerű, szép állapotban
Kategória: József Attila
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Dr. Garamvölgyi László ötéves kutatómunkájának eredménye ez a kötet, mely bizonyíthatóan állítja, hogy József Attila nem öngyilkosság, hanem baleset áldozata lett. "Halálát nem lehet elegáns nagyvonalúsággal vagy lexikoni tömörséggel elintézni. Szomorúan tapasztaltam, hogy még az autentikus forrásnak vélt dolgozatok is kozmetikáznak, a felületesebbje pedig fenntartások nélkül fogadja el az ömgyilkosságot. Holott már a halálakor - igaz, az egyszerű falubeli emberek - megfogalmazták a nikodémuszi szkepszist: lehet, hogy tényleg baleset volt?! (...) Eretnekségnek tűnhet, hogy zsaru létemre kotnyeleskedem, de semmilyen merényletre nem készülök az irodalomtörténet ellen, pusztán kriminalistaként iparkodom rekonstruálni a történteket, ami ilyen idő távlatában kevés sikerrel kecsegtet. Ám, ez most már nem is lényeges, mert - József Attila után szabadon - kutattam, de mit érdekel a kutatás maga! Gyermeki áhítattal vettem kezembe személyes tárgyait, lapozgattam noteszét, fecnikre írt gyöngyszemeit, elhalványult fotóit... Ez maga a beteljesülés: a kezdet és a vég."
Dr. Garamvölgyi László ötéves kutatómunkájának eredménye ez a kötet, mely bizonyíthatóan állítja, hogy József Attila nem öngyilkosság, hanem baleset áldozata lett. "Halálát nem lehet elegáns nagyvonalúsággal vagy lexikoni tömörséggel elintézni. Szomorúan tapasztaltam, hogy még az autentikus forrásnak vélt dolgozatok is kozmetikáznak, a felületesebbje pedig fenntartások nélkül fogadja el az ömgyilkosságot. Holott már a halálakor - igaz, az egyszerű falubeli emberek - megfogalmazták a nikodémuszi szkepszist: lehet, hogy tényleg baleset volt?! (...) Eretnekségnek tűnhet, hogy zsaru létemre kotnyeleskedem, de semmilyen merényletre nem készülök az irodalomtörténet ellen, pusztán kriminalistaként iparkodom rekonstruálni a történteket, ami ilyen idő távlatában kevés sikerrel kecsegtet. Ám, ez most már nem is lényeges, mert - József Attila után szabadon - kutattam, de mit érdekel a kutatás maga! Gyermeki áhítattal vettem kezembe személyes tárgyait, lapozgattam noteszét, fecnikre írt gyöngyszemeit, elhalványult fotóit... Ez maga a beteljesülés: a kezdet és a vég."
