Lélekre vetkőzve

Fülszöveg

Szalay Kriszta színművésznő már több, mint huszonhat éve élt együtt férjével, a szintén színpadra és filmvászonra szegődött Cserna Antallal, amikor könyvet kezdett írni közös életükről, arról, hogy mi mindent oldottak meg együtt. Az első betű papírra vetése után egy héttel, egy fiatal lány szerelmet vallott Tóninak. Így Kriszta könyve ettől a pillanattól kezdve naplóformát öltött, szinte kapaszkodott a leírt betűkbe. Azok jelentették a társat neki, az írás pedig tisztulás volt, hiszen akkoriban senkivel sem osztotta meg az érzéseit, maximum pár mondatban vázolta a történteket. Gyötrelmes időszakot élt meg, s még meg sem oldotta akkor azt a helyzetet, már azon gondolkodott, hogy az abból született tapasztalataival hogyan tud majd másokon segíteni. Így született meg a Lélekre vetkőzve című könyv, amelyben Szalay Kriszta kíméletlen őszinteséggel beszél érzéseiről, arról, hogy mit jelentett kapcsolatukban a „harmadik szereplő”, hogyan élték meg és dolgozták föl párkapcsolatukban ezt a krízist. Műfajilag akár párkapcsolati kézikönyvként is jellemezhetnénk a Lélekre vetkőzve című könyvet, hiszen nemcsak arról ír benne a szerző, hogy hogyan lábaltak ki a válságból, hanem a közel három évtizede tartó házasságának felemelő és kevésbé szívderítő történeteibe is betekintést enged. Egy keserédes, igazi „barátnős” könyvet vehet a kezébe az olvasó, spirituális gondolatokkal fűszerezve, amely az olvasásélményen túl is hasznos mindenkinek, aki szeretné még boldogabbá tenni házasságát, de azok is tanulhatnak belőle, akik elengedték párjukat. A szerző szándéka az, hogy utóbbiak minél kevesebben legyenek.