Könyv – Karl-Heinz Bestandig: Adriai kikötők - 777 kikötő az Adrián és 1000 GPS – Alexandra Kiadó 2006
+ 314 pont
Adriai kikötők - 777 kikötő az Adrián és 1000 GPS
Karl-Heinz Bestandig
Alexandra Kiadó, 2006
Kötés: karton , 137 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Európa
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A szavak helyett a parti térképek és az azokon szereplő kikötői plánok kerülnek révkalauzként előtérbe. Ennek a gyakorlatban évek óta bevált koncepciónak számos előnye van: jól áttekinthető, és egyebek mellett az egymáshoz közeli öblök és kikötők gyors összehasonlítását isl ehetővé teszi. Az I. rész segítséget nyújt a kikötőkbe való behajózáshoz, mivel ritkábban kell a tengeri térképre pillantanunk. Könyvünk a partot észak-déli irányban követi. Ettól az elvtől csak ott tértünk el, ahol a szigetek több sorban, a szárazfölddel párhuzamosan helyezkednek el. Azért, hogy a tájékozódást megkönnyítsük, a térképeket világosszürke határoló vonalakkal és oldalszámozással láttuk el, amelyek mutatják a folytatást. Gyors keresésre ajánljuk a borító hátoldalát, részletesebb adatokkal a helységnévtár szolgál. A térképes rész középpontjában a hajózással kapcsolatos információk állnak. Minden lényeges adatot tartalmaznak, ami a célkikötő vagy az öböl kiválasztásánál jelentőséggel bírhat. Újszerűek és ezért talán kissé szokatlanok a szélirányt jelző nyilak, amelyek megmutatják, milyen széliránynál lehet egy kikötő- vagy horgonyzóhely kellemetlen vagy veszélyes. Ezt a kiadást összefűztük a korábban 1000 GPS pozíció címen kiadott GPS-térképfüzettel, így a GPS-pozíciók a II. részben már azonnal kikereshetők (az aktuális oldalszámot a lapok alján jelöltük). Helytakarékosság miatt a látnivalók ismertetése szűkszavú és csak általánosságokra szorítkozik. Ez ügyben az útikalauzok, pilotkönyvek az illetékesek, amelyek viszont természetesen nem tartalmazzák azt, amit ez a könyv kínál. A magyar kiadásban újdonság, hogy a szigetek és városok nevei mellett a monarchiabeli magyar-olasz neveket is feltüntettük. Hol lehet jól enni? Ez a kérdés fontos minden hajós számára. A válasz egyszerű, bár nem kielégítő, mivel így hangzik: minden kikötőben, de nem mindig, és nem minden étteremben. Hogy az eljövendő nyáron melyik vendéglőt lesz érdemes meglátogatni, sajnos, nem tudom. Így aztán a kikötőismertetők nem is tartalmaznak étteremajánlásokat. A III. részben (Tudnivalók az Adriáról) ismét hagyjuk a szavakat érvényesülni, olyan témákról szólunk, amelyeket célszerű nem figyelmen kívül hagyni.
A szavak helyett a parti térképek és az azokon szereplő kikötői plánok kerülnek révkalauzként előtérbe. Ennek a gyakorlatban évek óta bevált koncepciónak számos előnye van: jól áttekinthető, és egyebek mellett az egymáshoz közeli öblök és kikötők gyors összehasonlítását isl ehetővé teszi. Az I. rész segítséget nyújt a kikötőkbe való behajózáshoz, mivel ritkábban kell a tengeri térképre pillantanunk. Könyvünk a partot észak-déli irányban követi. Ettól az elvtől csak ott tértünk el, ahol a szigetek több sorban, a szárazfölddel párhuzamosan helyezkednek el. Azért, hogy a tájékozódást megkönnyítsük, a térképeket világosszürke határoló vonalakkal és oldalszámozással láttuk el, amelyek mutatják a folytatást. Gyors keresésre ajánljuk a borító hátoldalát, részletesebb adatokkal a helységnévtár szolgál. A térképes rész középpontjában a hajózással kapcsolatos információk állnak. Minden lényeges adatot tartalmaznak, ami a célkikötő vagy az öböl kiválasztásánál jelentőséggel bírhat. Újszerűek és ezért talán kissé szokatlanok a szélirányt jelző nyilak, amelyek megmutatják, milyen széliránynál lehet egy kikötő- vagy horgonyzóhely kellemetlen vagy veszélyes. Ezt a kiadást összefűztük a korábban 1000 GPS pozíció címen kiadott GPS-térképfüzettel, így a GPS-pozíciók a II. részben már azonnal kikereshetők (az aktuális oldalszámot a lapok alján jelöltük). Helytakarékosság miatt a látnivalók ismertetése szűkszavú és csak általánosságokra szorítkozik. Ez ügyben az útikalauzok, pilotkönyvek az illetékesek, amelyek viszont természetesen nem tartalmazzák azt, amit ez a könyv kínál. A magyar kiadásban újdonság, hogy a szigetek és városok nevei mellett a monarchiabeli magyar-olasz neveket is feltüntettük. Hol lehet jól enni? Ez a kérdés fontos minden hajós számára. A válasz egyszerű, bár nem kielégítő, mivel így hangzik: minden kikötőben, de nem mindig, és nem minden étteremben. Hogy az eljövendő nyáron melyik vendéglőt lesz érdemes meglátogatni, sajnos, nem tudom. Így aztán a kikötőismertetők nem is tartalmaznak étteremajánlásokat. A III. részben (Tudnivalók az Adriáról) ismét hagyjuk a szavakat érvényesülni, olyan témákról szólunk, amelyeket célszerű nem figyelmen kívül hagyni.
