Veronika

Fülszöveg

"Művemben, amelyet az olvasó most a kezében tart, úgyszólván szétapróztam magamat, a kinevettetés kockázatát vállalva mondom: valamiképpen Tundra, a kutya is én vagyok, az, aki alázatosan lépked a kastély fiatal úrnője után. Én vagyok Ernő, a gyámolításra szoruló lovag, a könnyelmű, léha, nőcsábász uraság, de osztozom Veronika, a hősnő bolondériáiban, annyira, hogy visszatérő, kísérteties álmait is elfogadom. Veronika lázadón, merészen próbál menekülni az unalom sűrű szürkeségéből. Néha magasra szárnyal, néha lezuhan, mert tulajdonságaink sokfélesége sokféleképpen érvényesül.....