Hosszú háború

Fülszöveg

A regény hőse Wathay Ferenc, a törökellenes függetlenségi harc végvári katonája, a históriás költő.Vágról, a Rába-parti falucskából veti sorsa a Boszporusz partjára, a Fekete-toronyba, miközben megjárja a hosszú háborúban (a tizenöt éves háborúban) a dunántúli hadak útját. Nádasdy Ferenc, a "fekete bég" emeli hadnagyságra, majd török fogságba esik. Csaknem négy esztendeig raboskodik Budavárán, Nándorfehérvárban, Konstantinápolyban.És a nehéz szolgálatot viselő, súlyos hadban forgó, többször is sebesülő katona a "búval virágzó rút sötét tömlöcben" költővé válik. Megírja énekeskönyvét, benne a Székesfehérvár veszésérül való históriát, maga díszíti színes tollrajzaival, gyönyörű miniatúrával. Börtönmagányának e műve őrizte meg nevét, hányatott életének történetét.Életműve, kicsiny kódexe két évszázadon át rejtőzött, rokoni famíliák adhatták kézről kézre, mígnem 1835-ben fölfedezték, s hamarosan nyilvánosság elé kerül néhány darabja. Aztán elfelejtik, és századunkban újra föl kell fedezni. A teljes mű önállóan csak 1976-ban lát végre napvilágot, rangjához méltó kettős kötésben (az egyik hasonmás kötet). Mégis, az irodalomtörténetben nem járatos olvasó előtt máig ismeretlen a kitűnő katona és költő, aki - mintha a kortárs Balassit hallanánk - így szól magáról: "az jó, tisztességes hírnévnek böcsületi, azkiért gyermekeségemtűl fogván szolgáltam vala, nem ereszte reá,hogy hátravessem fejedelmem parancsolatját, és az köröszténységnek ne szolgájak".A regény megidézi Wathay Ferencet és korát. Sorsát addig kíséri, amíg az irodalomtudomány kutatói is szemmel tarthatják: 1606-ig, a rabságból való szabadulásig. Élete innen homályba vész, csupán néhány akta adata villantja föl még a nevét a bécsi Udvari Hadilevéltárban: 1607-ben Győr várában szolgál ötven lovasával, egy 1608-ban kelt irat zsoldfizetségéről ad hírt, majd végül 1609-ben kinevezik Csesznek vára kapitányává, de még ebben az évben az utódjáról gondoskodnak...Sobor Antal