Urak és emberek 1.

Fülszöveg

„A gazdagság éppoly állapot, mint az egészség, a betegség, a fiatalság vagy a szegénység... A szegénység... irodalmilag minden oldalról meg van világítva. Ellenben a gazdagság, kevés lévén a kapitalista író, még alig kiaknázott irodalmi érték. Ezért anyagilag független ember, ha ír, ne adja a műszegényt, hanem vigye bele írásába kivételes helyzete összes dokumentumait.” Hatvany Lajos: Válaszok. Nyugat, 1910 1790 körül Morvaországból Magyarországra érkezik Náthán fia Simon. Egy szegény, árva, magyarul nem beszélő, pajeszos-kaftános-szakállas zsidó fiú. És valamikor az 1930-as évek derekán dédunokája, az ország egyik legnagyobb iparmágnása, a legdivatosabb ruhákba öltözött, művelt pesti zsargonban beszélő Bondy Zsigmond elveszi feleségül arisztokrata menyasszonyát, és beköltözik ősi nemesi kastélyába. Közben háborúk, forradalmak, tőzsdekrachok, iskolai balhék, szerelmek, esküvők és temetések váltogatják egymást, megismerjük a pénzcsinálás, a gazdasági birodalom kulisszatitkait és a zsidó-magyar identitás örök kérdéseit. A mesélő pedig báró Hatvany Lajos, az asszimilált, milliárdos birodalmat felépítő Hatvany-Deutsch család sarja. Az Urak és emberek trilógia a magyar és a világirodalom rejtett kincse, a zsidó Buddenbrook-ház. Egy regényfolyam, amely a jelek szerint Márai és Szerb Antal regényeihez hasonlóan rövidesen meghódítja a világot is.