Brit moralisták a XVIII. században

Fülszöveg

FÜLSZÖVEGSorozatunk új kötete teljessé teszi a felvilágosodáskori etika blokkját. A gyűjtemény egymásra felelő, egymással vitatkozó írásokból áll, s jórészt olyanokból, amelyek a magyar olvasó előtt teljességgel ismeretlenek voltak. Ismeretlenek a művek, de nem teljesen ismeretlenek a gondolatok - sőt, a múlt század elejétől kezdve egyikük-másikuk jócskán hatott is a magyar közgondolkodásra. Mandeville és Shaftesbury, Hutcheson és Bentham nevét ismeri a filozófia iránt érdeklődő olvasó, Adam Smith pedig, aki Marx politikai gazdaságtani műveiből ismerős, sőt, közgazdaságtani főműve meg is jelent magyarul, most etikusként mutatkozik be. De nemcsak a művek, még a nevek is tartogatnak meglepetést - így különösképp fölhívjuk a figyelmet Thoma Reidre. VisszaTARTALOMSamuel ClarkeÉrtekezés a természetes vallásról13Bernard MandevilleVizsgálódás az erkölcsi erény eredetérőlA bevezetés55Vizsgálódás az erkölcsi erény eredetéről56Anthony Ashley Cooper, earl of shaftesburyA moralistákFilozófiai rapszódiaMely előadása bizonyos, természetes és erkölcsi tárgyakról szóló beszélgetéseknek71Joseph ButlerAz emberi természetről, avagy az ember mint erkölcsileg cselekvő alanyElőszó251Első prédikáció az ember társadalmi természetéről270Második és harmadik prédikáció a lelkiismeret természetes fensőbbségéről286Harmadik prédikáció300Értekezés az erény természetéről309Francis HutchesonVizsgálódás az erkölcsi jóról és rosszrólBevezetés325Az erkölcsi érzékről, melynek révén erényt és bűnt észlelünk, és helyeseljük vagy kárhoztatjuk őket másokban329Az erényes cselekedetekre vezető közvetlen motívumról342Az erényre vonatkozó érzék és a vele kapcsolatos különböző, egy általános alapra hozható vélekedések. A cselekedetek erkölcsösségének kiszámítási módja356Némely összetett erkölcsi eszmének, nevezetesen a kötelesség, valamint a feltétlen és feltételes, a külső, az elidegeníthető és elidegeníthetetlen jog eszméjének levezetése ezen erkölcsi érzékből374John BalguyAz erkölcs jó alapzata393Adam SmithAz erkölcsi érzelmek elméleteA cselekvés helyénvaló voltáról: mely három szakaszból áll423Az érdemről és a vétekről; avagy a büntetés és a jutalmazás tárgyairól: mely három szakaszból áll471Tulajdon érzelmeinkre és magatartásunkra vonatkozó ítéleteink alapjáról, valamint a kötelességérzetről502A hasznosságnak a helyeslés érzületére kifejtett hatásairól: mely egy szakaszból áll520Az erkölcsfilozófiák rendszereiről: mely négy szakaszból áll532William PaleyAz erkölcsi és politikai filozófia alapelveiII. könyv - az erkölcsi kötelezettség557Thomas ReidÉrtekezések az ember aktív erőirőlBevezetés565Az aktív erőről általánosságban568A cselekvés princípiumairól583Az erkölcsi cselekvők szabadságáról605Az erkölcstanról624Jeremy BenthamBevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibeBevezetés677A hasznosság princípiumáról680A hasznossággal ellentétben álló princípiumokról688A fájdalom és az élvezet négy szankciójáról vagy forrásáról701Számos élvezet vagy fájdalom értéke, miképp mérjük őket707Élvezetek és fájdalmak, fajaik712Az emberi cselekedetekről általában714A szándékosságról717A tudatosságról722A motívumokról726Az emberi hajlamokról általában757A jogtudomány büntető ágazatának határairól761Utószó1688-1789: Az angol morálfilozófia száz éve (Ludassy Mária)776Jegyzetek853