A természet világa I-IV. A CSILLAGOS ÉG - A LÉGKÖR - A FÖLD ÉS A TENGER - A FÖLD ÉS AZ ÉLET TÖRTÉNETE - A KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT SZÁZÉVES FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE

Fülszöveg

Az I. kötet 1938-ban került kiadásra. Az I. kötet 5 színes, 29 fekete műmelléklettel, egy csillagtérképpel és 300 szövegközti képpel, a II. kötet 4 színes, 21 fekete műmelléklettel és 244 szövegközti képpel, a III. kötet 4 színes, 20 fekete műmelléklettel és 158 szövegközti képpel, a IV. kötet 5 színes, 18 fekete műmelléklettel és 208 szövegközti képpel illusztrált. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat százéves fennállásának emlékére adták ki.SZERZŐBacsó NándorDr. Aujeszky LászlóDr. Detre LászlóDr. Lassovszy KárolyDr. Móra KárolyDr. Réthly AntalDr. Koch SándorDr. Mauritz BélaTóth GézaDr. Kéz AndorDr. Ballenegger RóbertDr. Lassovszky KárolyDr. Tolmár GyulaELŐSZÓAz emberi érdeklődés állandóan tágítja a megismerés határait. Nem elégszik meg az önmaga és közvetlen környezetének vizsgálásával, hanem ebből a „mikrokozmosz"-ból figyelmét a „makrokozmosz" felé irányítja. Ennek megismeréséhez vezető út első lépcsőjének tekinthetjük az emberi élet színhelyének, a Földnek ismeretét. Meg fogjuk vizsgálni, hogy a Föld, függetlenül a Naprendszerben elfoglalt helyétől és szerepétől, milyen fizikai tulajdonságokat árul el, majd pedig azt, hogy a Naprendszerhez viszonyítva milyen sajátságokat vehetünk rajta észre és ezeket a tudomány mai állása szerint miként magyarázhatjuk. Ha a Földről helyes képet akarunk magunknak alkotni, mindenekelőtt ismernünk kell méreteit és ezeknek meghatározási módszereit, a tömegét, a belsejére vonatkozó kutatások eredményeit; ha azután a Föld mozgásait is megismertük, akkor a Naprendszerben betöltött szerepéről is tiszta képet kapunk. Az egyes tudományok fejlődése folyamán gyakran előfordul az, hogy az ismeretek köre annyira tágul, hogy a tudománynak kezdetben összetartozó részei önállósítják magukat, vagy pedig egészen új, nem sejtett lehetőségek nyílnak meg új tudományág létrejöttéhez. A földmívelő népeknél idők folyamán kényszerűségből fejlődött ki az a tudomány, amely a földfelület pontosan ismert részekre osztását célozta. Különösen Egyiptom kedvezett ennek, mert a Nílus áradása minden esztendőben elmosta a kijelölt határokat, amelyeknek újból való kijelölésére a geométereket, azaz földmérőket alkalmazták. A földmérés tudománya az idők folyamán nevet változtatott, geometriából geodézia lett és a tudomány haladásával egyik főfeladatává vált Földünk méreteinek a lehető legnagyobb pontossággal való meghatározása. Ha valamilyen test nagyságát meg akarjuk határozni, önkénytelenül is olyan tárgyhoz hasonlítjuk, amelyiken valamilyen szabályosságot fedeztünk már fel. A szabályosság pedig azt jelenti, hogy valamilyen geometriai vonatkozást olvashatunk le az illető tárgyról, hogy valamilyen jól meghatározott geometriai alakhoz hasonlítjuk. VisszaTARTALOMI. kötetDr. Tolmár Gyula: A Föld mint égitest1A Föld alakja és méretei1A földmérés (geodézia)1Háromszögelés2A geoid5Az inga és törvényei8A nehézségi gyorsulás rendellenességei9Az általános nehézségi szabálytalanságok. Az izosztázia12A Föld tömege és ennek meghatározása13Cavendish módszere16A Föld belseje18A Föld mozgásai19A Föld forgása19A Föld mozgás a Nap körül23Precesszió. A tavaszpont hátrálása25A nutáció28A Föld kisebb mozgásai28A sarkmagasság ingadozása. A földrajzi szélesség változása28A kontinensek úszása30A Hold31Látszó mozgás31A Hold távolsága33A Hold napkörüli pályája34A holdpálya hajlása és mozgása35A holdfázisok36A Hold nagysága, tömege, sűrűsége38A Hold tengelykörüli forgása40A libráció40A Hold felülete42A Hold légköre45A holdfelület felmérése. Magasságmérés46A Hold fényessége47A Hold fényességének változása a fázis szerint47A Hold felületén uralkodó hőmérséklet49Dr. Tolmár Gyula: A naprendszer49A naprendszer tagjainak fizikai tulajdonságai49Merkur50Méretei és képe a távcsőben50Forgási ideje51Felülete, fényessége52Vénus54Távolsága, nagysága és képe távcsőben54Részletek a Venus felületén. Tengelyforgása54A Venus légköre55A Venus színképe57Mars57Pélyája, fényessége57Mars felülete, forgása58Sarki foltok59Légköre színképe és felületi hőmérséklete59A Mars-csatornák60Marsholdak61A kis bolygók62Felfedezésük. Számuk. Pályaviszonyuk. Nagyságuk62A kis bolygók fizikai tulajdonságai64A kis bolygók eredete65Jupiter66Méretei, keringése és forgása66Felülete67A vörös folt és a fátyol68Fényessége, színképe, sugárzása69Jupiter holdjai70A fény terjedési sebességének meghatározása71Holdak pályái és fizikai tulajdonságaik71Saturnus73Az első megfigyelések73Keringési ideje, méretei74Felülete74Saturnus gyűrűje75A gyűrűrendsezr fizikai tulajdonságai75A Saturnus holdjai78Uranus79Méretei. Keringése és forgása79Fényessége és színe79Felülete80Az Uranus holdjai81Neptunus82Felfedezése82Méretei, keringése82Színképe, felülete82A Neptunus holdja83Pluto83Felfedezése83Pályája, méretei84Tömege84Üstökösök85Megjelenésük, alakjuk85Az üstökösök térbeli pályái86Az üstökösök elnevezése és száma87A visszatérő üstökösök87Az üstökösök fizikai és kémiai tulajdonságai88Az üstökösök tömege89Az üstökösök színképe90Az üstökös fejének és csóvájának kialakulása91Halley üstököse93Az Encke-féle üstökös94A Biela-üstökös94Meteorok95Általános leírás95Meteorpályák96A meteorok száma96A meteorok fizikai tulajdonságai98Az állatövi vagy zodiakális fény101Dr. Móra Károly: Csillagászati műszerek102A távcső102Célja és fajtái102A vizuális refraktor102A távcső nagyítása104Látómezeje106Fényessége106Feloldóképessége107Parallaktikus felállítása108A refraktor feltalálása és fejlődése111A reflektor111A fotográfiai távcső113A refraktor és reflektor összehasonlítása114A pozíciós asztronómia műszerei119A meridiánkör119A csillagászati óra, kronográf és a személytelen mikrométer125A passage-műszer127A pozíciós mikrométer128A Michelson-féle interferométer129A komparátorok130A csillagászati fotometria műszerei133A Zöllner-féle fotométer133Az ékfotométer135A macskaszem-fotométer135A mikrofotométerek137A fényelektromos fotométer140A csillagászati színképelemzés műszerei141A prizma141Az okulárspektroszkóp143Az obejktívprizma144A spektrográf145A spektrográf és a távcső147Az állandó felállítású spektrográf; a coelastat150A proturberanciaspektroszkóp, spektroheliográf és spektrohelioszkóp154Az égitestek sugárzásának mérésére szolgáló műszerek158A pirheliométerek158A bolométer és spektrobolométer160A thermoelem161A radiometer161Dr. Tolmár Gyula: Az égitestek távolságának meghatározása162A távolságok meghatározása naprendszerünkben162A Hold távolsága162A Nap távolságának meghatározása163Az állócsillagok távolságának meghatározása165A trigonometriai parallaxisok165A statisztikai közepes parallaxisok167Parallaxismeghatározás a mozgó csillaghalmazból170A dinamikus parallaxisok170Parallaxis meghatározás a nyugvó kalciumvonalból171Fényesség-parallaxisok171Cepheidaparallaxisok172Spektroszkópiai parallaxisok173A parallaxismeghatározás módszereinek egymástól való függése174Spektrofotometriai parallaxisok174Dr. Tolmár Gyula: Gömbi csillagászat176Hely- és időmeghatározás176A földrajzi szélesség176A földrajzi hosszúság177Helymeghatározás az égen173A szélességmeghatározás módszerei179Az időmeghatározás és a földrajzi hosszőságmeghatározás módszerei181Az időmeghatározás eszközei és módjai183Időmeghatározás passage-műszerrel184A pontos idő közlése185A földrajzi hosszúság meghatározása186A kronométerek187Hosszúságmeghatározás rádióvalFogyatkozások188A fogyatkozásokról általában188Napfogyatkozás190A holdfogyatkozások196Szárosz197Merkur- és Venus-átvonulások197Csillagfedések199Dr. Detre László: A csillagok és a nap fizikai vizsgálata200Az extinkció201Csillagászati fotometria203A napszínkép vonalainak azonosítása209Csillagszínképtípusok213Interstelláris vonalak217A csillagok abszolút fényessége218Csillagászati színképfotometria226Kolorimetria234A csillagok hőmérséklete238A csillagok átmérője244A csillagok tömege és sűrűsége247A csillagkorong sötétedése széle felé250A csillagok tengelyforgása251A Stark-hatás256A Zeeman-hatás258Az elemek gyakorisága a csillagokban261A csillaglégkörök rétegezettsége263A csillagok korpuszkuláris sugárzása271Dr. Lassovszky Károly: A csillagok légköre és belső szerkezete273A csillagok légköre273A csillaglégkör meghatározása273A csillagok légkörének tömege, magassága és sűrűsége274A Nap légköre274A gerjesztés és az ionizáció eltérő foka a különböző típusú csillagok légkörében277A légkör nyomásának befolyása a gerjesztésre és az ionizációra279Az óriás- és a törpecsillagok légköre280A csillagok légkörének összetétele282A csillagok belső szerkezete283A csillagok megfigyelhető tulajdonságai283A csillagok sugárzásának forrásai284A csillagok kémiai összetétele286A sugárzás lefolyása a csillagok belsejében288Az anyag állapotváltozásai290A csillagok belső szerkezetének problémája293Eddington csillagmodellje298A standard-modell általános megoldása301A fehér törpecsillagok304A csillagok fejlődésének problémája307Dr. Detre László: Változó, kettős és többszörös csillagok308Változó csillagok308Jelölésük309Osztályozásuk309Periódusos változók310Szabálytalan változó csillagok314Újcsillagok315Kettős és többszörös csillagok322Vizuális kettőscsillagok323Spektroszkópiai kettős csillagok325Födési kettős csillagok326A kettős csillagok statisztikai tulajdonságai328Többszörös csillagok329Dr. Móra Károly: A csillaghalmazok331Elnevezése és osztályozása331Száma és látszólagos eloszlása334A nyilt csillaghalmazok távolságának meghatározása335A nyilt csillaghalmazok térbeli eloszlása340A gömbcsillaghalmazok távolságának meghatározása340A csillagok térbeli eloszlása a gömbhalmazokban345A gömbhalmazok csillagjainak fényessége és színe346A csillaghalmazok és a hozzájuk tartozó csillagok színképe; radiális sebességek349A csillaghalmazok méretei és a halmazcsillagok sűrűsége350A mozgó halmazok és stabilitásuk351Dr. Detre László: A tejútrendszer352A Tejút352A Naprendszer szomszédsága354Csillagstatisztika358Interstelláris tömegek366A csillagok mozgása372Csillagdinamika379Dr. Lassovszky Károly: A ködfoltok386A ködfoltokról általában386A ködfoltok osztályozása287A bolygószerű ködfoltok388Számuk, eloszlásuk, távolságuk és mozgásuk. A középponti csillag abszolút fényessége388Forgásuk, tömegük és sűrűségük390A bolygószerű ködfoltok és a nóvák393A diffúz ködök394Általános jellemzés. A diffúz ködök szerkezete394A Tejútrendszer elnyelő rétege396A kalcium-felhők397A sötét ködök397A fénylő diffúz ködök401Az extragalaktikus ködfoltok403A Galaktika vagy a Tejútrendszer403A Magellan-felhők404Az NGC6822. extragalaktika405Az Andromeda-köd és társai408Az M33 spirális ködfolt408Az estragalaktikák helyi csoportja409Az extragalaktikák osztályozása410Az extragalaktikák távolságának meghatározása413Ködfoltcsoportok és halmazok416Az extragalaktikák színképe416A radiális sebesség összefüggése a távolsággal417Az extragalaktikák méretei, fényessége419Az extragalaktikák forgása, belső mozgása, tömege419Látszó eloszlás420A térbeli eloszlás421Az extragalaktikák száma és a térsűrűség nagysága423A Világegyetem tágulása424Dr. Wodetzky József: Az égitestek mozgása427Geocentrikus és heliocentrikus rendszer427Égi távolságok429Időmérés431A heliocentrikus vagy Copernikus-i világrendszer431Galilei, Kepler és a bolygómozgás tapasztalati törvényei434Newton törvénye és az általános gravitáció436A tömeg437Perturbációk433A Naprendszer stabilitása439Eltérések, periheliummozgás440Pályaszámítás. A Neptunus felfedezése441Sirius és Prokyon felfedezése444A gravitáció terjedéssebessége446A gravitáció abszorpciója447A Newton-féle törvény egyéb következményei447Megmagyarázatlan eltérések a Newton-féle törvénytől449A relativitás-elmélet450A relativisztikus vörös eltolódás és a fény elgörbülése453Dr. Wodetzky József. Kozmologia és kozmogónia456Kozmologia, a világegyetem fizikája456Kozmogonia466Név- és tárgymutató475II. kötetDr. Réthly Antal:Dr. Aujeszky László: Bevezetés. Az időjárás szerepe a természetben és az emberiség életében1Dr. Aujeszky László: A levegő összetétele, szennyeződése és a légplankton5A légköri gázok felfedezésének története5Aeroszol5Alapgázok5Vendéggázok6Nemes gázok7Hidrogén9Radon10Izotópia11A légplankton13Vulkáni por13Baktériumok14Füst15Por16Dr. Aujeszky László: Az időjárás energiaforrásai19Sugárzó energia19Szélenergia21Vegyi energia22Tengeráramlások25Passzát és antipasszát25Nyugati szelek28Időjárási frontok29Monszun-jelenség31Dr. Aujeszky László:Tóth Géza: A vízcsepp és a jégkristály32A felhők birodalma32Vízpára32Telítési szám33Sűrűsödés34Légnedvesség34Harmat, dér35Hó, köd36Felhőképződés37A felhők osztályozása38Réteges és gomolyos felhők40Hullámfelhők42Légtömegtan43Az eső és hó keletkezése44Zivatar, jégeső45Mikor keletkezik eső, havazás vagy zivatar46Frontfelület47Hideg betörés48Veszteglő frontok49A nehéz víz51Tóth Géza: Időjárás és repülés53Az időjárási elemek szerepe a repülésnél53A légnyomás55A szelek56A köd59A vakrepülés60A jegesedés61A túlhűlés62A légiforgalom időjárási szolgálata63Óceánrepülések65Motornélküli repülés67Dr. Aujeszky László77Útügyi meteorológia78Híradóberendezések79Lőelemképzés81Hangmérés83Légi háború86Vegyi harc87Lég- és gázoltalom91Mesterséges ködképzés93Tóth Géza: A sztratoszféra96Felfedezések története96Kutatások léggömbbel97Kutatások sárkánnyal100Légkörkutató műszerkosár102Sztratoszféra felszállások104PICCARD felszállása104Az Explorer II. felszállása109Egyéf elszállások. Hegyi obszervatoriumok119A kutatás eredméynei120A sztratoszféra keletkezése128Dinamikus meteorológia128Tóth Géza: A magas légkör szerkezete: ozonoszféra és ionoszféra133Hangterjedés, világító felhők, meteoritek133Az ozon szerepe138A levegő ionizációja141A földmágnesség jelenségei143A rádióhullámok terjedése144Rádióvisszhang146Világürvisszhang148A sarkifény149Dr. Aujeszky László: A légkör hangtüneményei155Szél zúgása157Huzalzengés157Szélsztetoszkóp158Földalatti üregek159Mennydörgés160Infrahangok161Dörgés hangjának terjedése164Zúgó hó166Hóomlás166Kozmikus hangok167Meteorológiai távakusztika169Tóth Géza: A légkör fénytüneményei170Légköri sugártörés171Földi sugártörés172Tükrözések173Délibáb174Az égbolt kék színe177Szürkület178Zöld sugár178Alpesi pír178Koszorújelenségek179Glória179Bishop-gyűrű180Szivárvány180Halo-jelenségek183Melléknapok184Bacsó Nándor: A Föld éghajlata187A Föld éghajlatának tényezői187Állandóan forró és állandóan esős éghajlat192Állandóan forró, télen száraz éghajlat196Éghajlat rövid és szabálytalan csapadékos időszakkal196Állandóan száraz éghajlat199Mérsékelten meleg, nyáron száraz éghajlat201Mérsékelten meleg, télen száraz éghajlat202Mérsékelten meleg, állandóan elég csapadékos éghajlat203Télen hideg, állandóan elég csapadékos éghajlat204Télen hideg és száraz éghajlat206Állandóan hideg, de nem állandóan fagyos éghajlat206Állandóan hideg és állandóan fagyos éghajlat208Bacsó Nándor: Mikroklíma210Mikroklimatológia210Fagyzúgok213Hófúvások217Szélvédelem217Helyi és városi éghajlat217"Pesti éghajlat"219Az időjáráskutatás eszközeiBacsó Nándor: A meteorológiai állomások műszerei220A levegő hőmérsékletének mérése221Hőmérők222Hőmérsékletíró225Lehűlésmérő226A talajhőmérséklet mérése és egyéb talajmeteorológiai vizsgálatok227A légnyomás mérése229Légsúlymérők229Légnyomásíró231A levegő nedvességének mérése233Nedvességíró235A szélirány és szélsebesség mérése237Szélsebességíró240A napfény tartamának mérése241A napsugárzás erősségének mérése244A csapadék mérése248Csapadékíró250Tóth Géza. A magaslégkörkutatás eszközei252Hegyi állomások. Szabad léggömb253Meteorográf257Magassági szélmérés262Regisztráló teodolit265Felhőhuzam mérés266Felhőmagasság mérés267Dr. Aujeszky László: Különleges és érdekes időjárási jelenségek269Csodaesők269Érdekes meteorológiai tünemények a magashegységben272Örök hó, gleccser274Hógörgeteg277A kőzetek és sziklkák időjárásokozta pusztulása és szétmálása282Napszakos jelenségek283A főn283Az alpesi fény287A tengerek különleges időjárási eseményei288Vihardagály290Kalémak291Hullámverés292Víztölcsérek293Tengeri tükrözés294Dr. Réthly Antal: Az elemi csapások296Árvizek302Felhőszakadások303Éhinségek306Szárazságok308Szigorú telek309Tornádószerű viharok311Tóth Géza: A légkör eleketromos jelenségei316Tértöltés317Sűrűsödési magvak319Zivatar320Villámok322Villámhárító327Légköri zavarok328Dr. Aujeszky László: Az időjárás előrejelzése330A mai időjelző módszerek kialakulása330Egyidejűségi térképek331Korszerű időjárási térkép333Frontológia334Zárórétegek335Határfelületek336Veszteglő frontok337A sztratoszféra hatásai341Az előrejelzés és a rádió343Az időjelzéstan mai helyzete345Az időjelzés tanítása349Asztrometeorológia350Bacsó Nándor: Az időjárás előrejelzése hosszabb időtartamra352"Döntő napok"352Időszakosság353Napfolttevékenység355Átlagértékek, kiegyenlítődés elve356Nyilvántartó és hasonlósági módszer257Kapcsolatszámítás358Dr. Aujeszky László:Bacsó Nándor: Az időjárás mesterséges irányítása és az időjárási energiák kiaknázása362Védekezés a jégeső ellen364Viharágyúzás365A mesterséges eső kérdése367Ködoszlatás369A légkör mint energiaforrás370Szélenergia372Napsugárzás energiája372Légköri villamos energia373A légnyomásváltozás, mint energiaforrás374Bacsó Nándor: A népies időjárási szabályok377Az állatok időjelzése378Népi meteorológia380A Hold hatása381Döntő napok382Dr. Aujeszky László: A légkör multja és jövője385Az őslégkör386A geológiai korszakok légköre és éghajlata389A jégkorszakok390A légkör jövője391Tárgymutató394III. kötetDr. Mauritz Béla: A Föld felépítése és anyaga1A Föld alakja és nagysága1A Föld sűrűsége, gömbhéjas szerkezete és kémiai összetétele2A nyomás és a hőmérséklet a Föld belsejében8A Föld kérgét átalakító körfolyamatok11A kőzetek11Eruptiv kőzetek13Másodlagos kőzetek71A kőzetek metamorfozisa110A metazomotózis121Dr. Mauritz Béla: A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei125A vulkáni működés125A földkéreg emelkedései és süllyedései. Parteltolódások. Epeirogenezis136A földkéreg zavarodásai142Térdráncok, vetődések és áttolódások142Redőzések148Geoszinklinálások és szárazulatok152Földrengések166Az exogén erők működése170Dr. Ballenegger Róbert: A termőföld179Dr. Koch Sándor: Függelék: Magyarország legjelentősebb bányahelyei és ásvány-előfordulásai221Dr. Kéz Andor: A tenger237A tengeri medencék sajátosságai238A világtenger és tagozódása238Mélységmérés243Az óceánok függőleges tagozódása254A tengerfenék üledékei260A tengervíz fizikai tulajdonságai266A tenger szintje, középvíz, nullpont266A tengerek sótartalma268A tenger vizének fajsúlya és sűrűsége280A tenger vizének gáztartalma281A tengervíz színe282A tengervíz hőmérséklete283A tenger mozgásai306Hullámzás306Tengerjárás335Tengeráramlások356IV. kötetBevezetés1Az izzón fénylő csillagtól az első bektériumigA ködös ős-mult3Mit tudhatunk az ős-földről?6A kérges Föld és az "üres" ősóceán11A Föld vizeinek benépesülése a hajnalkorbanMilyen alakban, mikor és hol jelent meg az élet a Földön?24A Föld történetének évszámai37Nyüzsgő szerves élet a hajnalkori óceánban50A tengerfenékből kinőtt hegységek. Jégárak első biztos nyomai56Az ókori föld vizi szervezetei meghódítják a szárazföldetA földtörténelmi ókor pitvarában. Van-e ugrás a természetben?70A szerveződés útjai a Föld ókorában. A középső szakas színtere78Újabb hatalmas mérföldkő - a gerincoszlop megjelenése85Hol keletkeztek az első nagy kőszéntelepek? Az ókor végső szakasza98A "fekete gyémántok" belső története115A szárazföld benépesedésének első időszaka128Jégpáncéllal borított területek az ókorban136Ókorvégi kincseskamrák139A sárkánygyíkok uralmának koraősföldrajzi jellemképek a középkor elejéről. Az emlősök előfutárai147A kavicsfogú ősteknős tengere a Bakony helyén157Európai vízözön a Föld középkorának későbbi szakaszában162Új puhatestű fajok keletkezésének érdekes módjai a középkorban167Mit láthatunk a középkor kóvá vált "képeskönyvei"-ben?171Sárkányok szárnyain a középkorvégi Föld körül190Kőolajért akár négy kilométernyire a földfelszín alá196A 100 éves alumínium sok milliós földtörténelmi multja203Rejtélyes-e az ősfajok kihalása?207Az ősi jellegű emlősöktől a mai emberfajokigÚj vonalak, élénk színek Földünk újkori arculatán - Gyűjtő- vagy keveréktípusok219Új hegyláncok fölcseperedése az újkorban - "Szent László pénze" megszámlálhatatlan milliárdjai227A világhíres erszénycsont - Az uralomra jutott emlősök néhány érdekes alakja234Borostyánkő - az "észak aranya"240Leggyökeresebb változások színhelye az újkor derekán Magyarország földje243Tájékozódás az újkor végső szakaszában252A pikermii őstemető jelentősége258A sokat ócsárolt családfákról269A földtörténet záró fejezetének földrajzi képeiből286A legújabb jeges-kor294Emberőseink kortársai305A barlangkutatás tudományos jelentősége325Mit tudhatunk az ősemberfajokról?347A világ folyása365Név és tárgymutató383