Bevezetés a társadalomelméletbe

Fülszöveg

ELŐSZÓE jegyzet célja: a filozófiát nem szakos hallgatóként tanulók számára bemutassa a filozófia e századi történetében nagyobb figyelmet kapott területek egyikének, a társadalomelméletnek a főbb témaköreit. A társadalomelméleti gondolkodás kettős kötöttségű. Egyfelől a filozófia (társadalom- és történelemfilozófia, politikai filozófia, etika) hagyományvilágában gyökerezik. Másfelől pedig - a filozófiától függetlenné vált - társadalomtudományok kutatási eredményei is formálták problémavilágát. E kettős kapcsolódás figyelembevétele határozta meg a jegyzet tagolását és a társadalomelméleti témaköröket bemutató szövegrészletek kiválasztásának szempontjait. Ennek megfelelően a jegyzet első részében egy terjedelmesebb bevezető olvasható a filozofálás típusairól, melynek keretében már érintem a filozófia és a tudomány viszonyának átalakulását. Majd ezt követően az ember, a történelem és a társadalom kérdéskörét vizsgáló szerzőktől olvasható egy-egy rövidebb tanulmány - illetve könyvrészlet. Itt filozófusok, szociológusok, történészek írásai kaptak helyet, ezzel is érzékeltetve a társadalomelméleti érdeklődés forrásvidékének heterogenitását. Az összeállításnak nem célja - noha olvashatók egymáshoz tartalmilag erősen kapcsolódó szövegek is hogy a különböző szerzők különböző műveiből mintegy mozaikszerűen kirajzolódjon egy konzisztens és részletesen kibontott társadalomelmélet. A jegyzet a helyet kapott szerzők különböző stílusa, műfaja, fogalmisága, sőt a kiválasztott szövegek eltérő terjedelme miatt sem tud ennek az igénynek megfelelni. A közölt szövegek előtt a szerzőkről és az általuk tárgyalt kérdéskörről, esetleg annak más, ebben az összeállításban szintén szereplő témával való érintkezéséről olvasható rövidebb-hosszabb bevezető. Mely bevezető természetesen nem pótolja a felidézett szövegrészletet, nem azok rövid összefoglalása, hanem - éppen azért, mert a legtöbb szöveg egy hosszabb írás részlete - azt a kontextust (elméleti pozíciót, a kutatott területen jelentkező főbb megközelítéseket) jelzi, melyben megfogalmazódtak a kötetben szereplő gondolkodók kérdésfeltevései. Egyedül a „Jog és társadalomelmélet" című fejezet tér el ettől a (bevezető, szövegrészlet) szerkezettől, ugyanis e témakörben hozzáférhető egy válogatás (Cs. Kiss-Karácsony, 1994), amely többféle, az említett fejezetcímhez tartozó szöveget közölt. VisszaTARTALOMBevezetés 5A filozófia mint életforma10A filozófia mint életbölcsesség 12 A filozófia mint tudomány 18A szubjektum miként (f)eltűnik 34Az ember fogalma a történelem folyamán (Bultmann) 35Az individualizmus (Simmel) 47Egy szimbólumelmélet körvonalai (Bertalanffy) 52Történelem 65A történelem hasznáról és káráról (Nietzsche) 67A történetfilozófia (Collingwood) 75Az aszimmetrikus ellenfogalmak (Koselleck) 82Ábrázolás, esemény, struktúra (Koselleck) 87A történelem folytonosságáról (Gerschenkron) 97A szociokulturális evolúció 110Az ösztön és az értelem között (Hayek) 111Az idő 128Az időről (Elias) 129Kultúra és civilizáció 140Civilizáció és kultúra (Braudel) 143A társadalmi kényszertől a belső kényszerig (Elias) 148Technika a társadalomtörténetben 163Az ember öröksége (Mumford) 165Jog és társadalomelmélet 180Politika 192A parlamentáris rendszer természete (Canetti) 193Vallás 196Vallásfilozófia és teológia (Rahner) 197Tudomány 208A tudományos forradalmak szerkezete (Kuhn) 209Természet 217A természet problémája (Heisenberg) 218Irodalom 227