Holdvilág völgye

Fülszöveg

A Holdvilág völgye második önálló része Kodolányi János hatalmas regénysorozatának, amely Emese álma címen a magyar államalapítás, a magyarság duna-tiszaközi meggyökerezésének küzdelmes korát eleveníti meg. Ez a regény folytatása az Istenek-nek s a zalai település után most a Balaton déli partjára, a somogyi szállásra viszi az olvasót, ahol a kemény, magyar fajtája féltésében türelmetlenebb Tar Szörénd kapgán parancsol. A regény maga Ojbarsz ifjúságának története. Ojbarsz, Tar Szörénd fia nem más, mint Koppány, István király későbbi nagy ellenfele, a pogány magyarság ellenállásának kemény sziklája. Kodolányi a megelevenítő művészet csodálatos erejével varázsolja elénk ezt a zárkózott, szilaj indulatoktól fűtött, szertelen becsvágyú, nagy álmai és halálsejtelmes, misztikus látomások közt vergődő ifjúságot, amelyet korán érlel férfiúvá egy féktelen lángú első szerelem s apjának, Tar Szöréndnek korai halála, aki halálos bosszúnak esik áldozatul Gejza fejedelemmé választásának ünnepségén. A regény megrázó drámai eseményekben gazdag, de amellett költői szépségű és erejű leírása az egész ősmagyar pogány mitológiának. Az ifjú Ojbarszból táltost akar nevelni apja s ezen a réven ismerkedünk meg a táltosok révüléseivel, az áldozatok és istentiszteletek szertartásaival, a javas gyógyító tudomány babonás titkaival. A halálsejtelmektől kínzott Ojbarszt egyszer a holtak birodalmába is igézi néhány órára a titokzatos táltostudomány, amely örökre eljegyzi az ősi hagyományok szellemével a pogánysághoz makacsul ragaszkodó magyarság jövendő nagy bajvívóját. A tárgyánál fogva is rendkívül érdekes regény egyébként is eddig talán legművészibb és legmonumentálisabb vonalú alkotása Kodolányinak.