Álarcosbál

Fülszöveg

A kamaszkornak éppúgy megvannak a titkai, külön problémái, mint a felnőttek világának, és szerencsés az, akinek van kivel megosztania, ha valami - mosolyra vagy könnyre fakasztó éri. Legtermészetesebb társunk, akivel valóban minden megosztható, az édesanyánk, de mit tegyen az a kislány, aki élete e legfontosabb szereplőjét csak fényképről, és apja, nagyanja emlékei alapján ismerheti, aki a mindent megosztás lehetőségét a második világháború véres eseményei között születése órájában elvesztette. Álarcot visel, idegenül kóvályog napjai apróbb buktatói között, egy hangra vár, mely sose szólhat hozzá már, amelyre pedig akkor is ráismerne, ha valóságban sose hallotta. Vagy mégis lehet, lesz megoldás, mert az igazi édesanyák megváltozott formában visszatérnek elhagyott kincsükhöz, s az álarcosbál forgatagában ott kering az a fiatal nő, aki Boros Krisztina sorsának megoldását sokáig úgy szorítja a kezében, hogy maga se tud róla, de minden álcát lesodor egyszer a jóvátételt diktáló élet?