Utunk Európába /Magyarország gazdaságtörténete 1914-ig NT-J 10-1754

Fülszöveg

sorozat:Magyar gazdaságtörténet tantárgy:Közgazdasági és üzleti tudomány évfolyam:Egyéb A tankönyvjegyzéken szerepel. A gazdaságtörténet a történettudomány része, annak egyik ága. Tárgyának meghatározása szorosan összefügg a gazdaság fogalmával, az ember gazdálkodótevékenységének mibenlétével. Ezért sokféleképpen közelíthető meg. E megközelítések inkább kiegészítik, mint kizárják egymást, együttesen és nem külön-külön képesek körülírni a gazdaságtörténetet mint tudományt. A gazdaságtörténet ugyanakkor összekötő kapocs is a történettudomány és a közgazdaság-tudomány között, kapcsolódásuk kétoldalú: kölcsönösen felhasználják egymás eredményeit. Így a közgazdaság-tudomány számára a gazdaságtörténet elméleti általánosításra alkalmas anyagot szolgáltathat, gazdaságtörténet nélkül nem léteznének a közgazdaság-tudomány oly fontos területei, mint a növekedéselméletek, a konjunktúrakutatás stb. A történeti anyag alkalmas a teóriák, tételek érvényességi körének megállapítására, a tudományos vertikálásra is. A másik oldalon a gazdaságtörténet fogalmakat, kérdésfeltevéseket, történeti adatok elemzéséhez elméleteket kölcsönöz a közgazdaság-tudománytól, amelyek megtermékenyítően hatnak rá. Európa egysége két tényezőben nyilvánult meg: az egyik a kereszténység volt, a másik a feudális intézményrendszer. Modern értelemben vett gazdasági egységről nem beszélhetünk. A 11.századtól kezdve megindult, majd a 13-15.században kiteljesedett egy gazdasági kapcsolatrendszer, melynek bázisai a városok voltak. A honfoglalás során a Kárpát-medencébe kerülő magyarság ezzel a keresztény és feudális Európával került kapcsolatba. A kötetben arra kapunk választ, hogyan fejlődött e kapcsolat a honfoglalástól az első világháborúig.