Könyv – James G. Frazer: Az Aranyág – Gondolat Kiadó 1965
+ 199 pont
Az Aranyág
James G. Frazer
Gondolat Kiadó, 1965
Kötés: vászon (papír védőborítóval) , 440 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: könyvtári duplum, védőborító élein kisebb sérülések, megkímélt könyvtest
Kategória: Néprajz
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Az aranyágban Frazer arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia és a vallás egymást követő fokain keresztül a tudományig. Kiindulópontul Nemit, Diana Nemorensis szentélyét választja, ahol az ókorban a szentély papja - az Erdő Királya - elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga is áldozatul nem esett utódja kardjának. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot: elhagyja hát Itália partjait, és messzi útra kél, bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz, a mexikóiak és az ajnuk szertartásain, ott van a német és olasz városkák farsangi forgatagában, és meghallgatja az öreg parasztok múlt időket idéző meséit. Amikor útja végeztével ismét kiköt az itáliai partokon, és újra felkeresi Diana szentélyét, nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is.
Az aranyágban Frazer arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia és a vallás egymást követő fokain keresztül a tudományig. Kiindulópontul Nemit, Diana Nemorensis szentélyét választja, ahol az ókorban a szentély papja - az Erdő Királya - elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga is áldozatul nem esett utódja kardjának. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot: elhagyja hát Itália partjait, és messzi útra kél, bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz, a mexikóiak és az ajnuk szertartásain, ott van a német és olasz városkák farsangi forgatagában, és meghallgatja az öreg parasztok múlt időket idéző meséit. Amikor útja végeztével ismét kiköt az itáliai partokon, és újra felkeresi Diana szentélyét, nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is.
